Brutális vírus terjed Magyarországon, a fertőzött állatok 90 százaléka is elpusztulhat
A vakcinázás nem hatékony megoldás, csak az idő segíthet a vírus elleni harcban.
Aggasztó hírek érkeztek a keleti országrészből: a Békés vármegyei vadászoknak egy rémálommal kell szembenézniük, ugyanis a mezeinyúl-állomány jelentős része, akár 80-90 százaléka is áldozatul eshet egy agresszív kórokozónak. A myxomavírus nem előzmények nélkül bukkant fel; a nyár végén Sopron környékén észlelték először, ahová a szomszédos Burgenlandból gyűrűzött be, mostanra azonban már az Alföld több vármegyéjében, így Hajdú-Biharban és Csongrád-Csanádban is jelen van. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Békés vármegye a hazai nyúlállomány fellegvára: minden négy Magyarországon elejtett tapsifülesből három innen származik.
Szúnyogok terjesztik a vírust
A betegséget elsősorban szúnyogok és egyéb vérszívó rovarok terjesztik, így a fertőzés terjedése gyors és kiszámíthatatlan. A beteg állatokon szembetűnő, sokkoló tünetek jelentkeznek: gócos elváltozások a fejen és a végtagokon, a szemek és az orr körüli duzzanatok, valamint súlyos kötőhártya-gyulladás. Bár a látvány ijesztő, Boros Ferenc, a Vadászkamara területi főtitkára mindenkit megnyugtatott, hogy
a betegség kizárólag a nyulakat érinti, emberekre nem jelent veszélyt.
A járvány terjedése egyelőre szigetszerű: míg Békésszentandráson egyetlen fertőzött egyedet sem találtak, addig Dévaványán az állomány 80 százaléka mutatta a tüneteket.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2025. augusztus 21., 12:35
Nagyon rémisztő betegség bukkant fel az Egyesült Államokban, ami leginkább a nyári hónapokban terjed.
Itthon
2025. április 17., 12:11
Egy, a szarvasmarhák körében jelentkező, súlyos következményekkel járó vírusfertőzés, a kéknyelv-betegség ismét megjelent Ausztriában, és több mint 240 gazdaságot érint.
Itthon
2025. december 3., 09:55
A szifilisz fertőzés gyakran tünetmentesen terjed, így kiemelten fontos most a szűrés és a megelőzés.
A vakcina nem megoldás, az idő segíthet
Sajnos a gyors beavatkozás lehetőségei korlátozottak. A szakemberek szerint a vakcinázás nem hatékony, mivel a védettség csupán fél évig tartana. A probléma gyökere részben az elmúlt évek aszályos időjárásában keresendő, ami miatt a nyulak nem jutottak elég vitamindús táplálékhoz, így immunrendszerük legyengült. A megoldást hosszú távon, az orvosszakértők becslése szerint mintegy 5-7 év alatt, az aktív immunitás természetes kialakulása hozhatja el, amikor a vírus gyengül, az állatok pedig ellenállóbbá válnak. Összefüggés valószínűleg nincs, de érdekes, hogy az Egyesült Államokban egy másik veszélyes vírus tizedeli a nyúlállományt.
A krízis kezelésére széleskörű összefogás indul. A vadászkamara, az Állatorvostudományi Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem közös kutatási programot tervez, hogy tudományos alapokon vegyék fel a harcot a pusztító kórral, és megmentsék a vadásztársaságok egyik legfontosabb bevételi forrását.
(Fotó: Freepik)
