Boldogtalan ország
A legújabb nemzetközi kutatások szerint a világon a legboldogabbak a skandinávok, mi viszont jócskán leszakadtunk az optimisták és elégedettek mezőnyében: megelőz minket Venezuela, Panama, Üzbegisztán, Guatemala, Irán, Libanon, Albánia és Vietnam is. Megdöbbentő: Dzsibutival és Namíbiával vagyunk azonos közérzeti szinten. Európában csak az ukránok és a bolgárok boldogtalanabbak nálunk. Ráadásul a gazdasági válság kirobbanása óta újra nő hazánkban is az öngyilkosságok száma. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.
Az Európai Bizottság 2010-es Eurobarométer- vizsgálatában az uniós állampolgárok lelkiállapotát tesztelték. Kérdezték azt is: „Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érzett kitörő életkedvet?” A magyarok 42 százaléka felelte, hogy ritkán vagy sohasem. Összehasonlításul: a „pszichés apátia” uniós átlaga 13 százalék volt.
Európában százezer főre átlag tíz öngyilkosság jut, nálunk huszonnégy. Ennél több szuicídium csak Litvániában fordul elő. Ugyanakkor a 2008-ban robbanó gazdasági válság óta a „tragikus statisztika” szinte mindenütt romlott. De nem azonos mértékben. A krízis következményeit ott viselik könnyebben, ahol erősebb a szociális háló, megtartóbbak a civil közösségek, és a közintézmények iránt nagyobb a bizalom. Ez jellemzi a „legboldogabb” skandinávokat. Fontos kiemelni: ők Európa leginnovatívabb államai is. Ahol többet fektettek be az oktatásba, munkaerőképzésbe, ott a válság nem jár együtt tömeges egzisztenciális csőddel. Az innováció jóval alacsonyabb Olaszországban, Görögországban is: itt a válság hatására megnőtt az öngyilkosságok száma.
Magyarországon is hasonló a helyzet. Cserháti Zoltán, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének orvos munkatársa lapunknak elmondta: míg korábban főleg magánéleti krízisek miatt követték el itthon a legtöbb szuicídiumot, 2008 óta a munkanélküliség és a kilátástalanság jelenti a legkomolyabb veszélyt.
A személyes problémák helyett a társadalmi bajok kerültek előtérbe.
– Felméréseink szerint az emberek a munkával kapcsolatos konfliktusokat és az anyagi bizonytalanságot már nagyobb stresszként élik meg, mint a családi gondokat.
Mások szerint az egzisztenciális pánikot tovább növelheti, hogy a jelenlegi kormány a munkanélküli-segély idejét kilenc hónapról háromra csökkentette. Az állásvesztés így még rémületesebbnek tűnik.
S ha a munkakeresőt sok helyen elutasítják, elveszti az önbizalmát, anyagi, lelki tartalékait is, a fölöslegesség érzése súlyos depresszióhoz vezethet.
Magyarországon nagyon kevesen dolgoznak, viszont ők általában nagyon sokat: hárommillió „aktív” tartja el az országot. És a kirúgástól való félelem miatt kénytelenek túlórákat is vállalni. Európában csak a románok és a lengyelek dolgoznak többet. Ám a Fidesz-kormány új munkatörvénykönyve lehetővé teszi, hogy az eddigi 200-ról – ha a munkaadó kollektív szerződésben előírja – 300 órára is emelhető lesz az éves pluszmunka. Ha ez a szabály lép hatályba júliustól, az agyonhajszoltság kontinentális versenyében átvehetjük a vezetést.
(A teljes írás a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható.)
