Beleláttak egymás pénztárcájába

A közös kampányköltségvetés számított az ellenzéki együttműködés kevés eredményei egyikének.
A megrendítő választási kudarc azonban felülírta
a számításokat, a pártok lényegesen kevesebb állami támogatáson osztozhatnak, mint 2018 és 2022 között, s ez újraindíthatja a vetélkedést. Lehet-e ennyi és ilyen alapanyagból várat építeni?

2022. április 12., 13:15

Szerző:

„Meglepően jól sikerült elosztani, ki mennyivel járuljon hozzá a kampányhoz”, mesélte lapunknak némi elégedettséggel egy ellenzéki képviselő, hogyan állapodtak meg a kampányfinanszírozás alapjairól a pártok. Ezt a jócskán megtépázott ellenzéki összefogás egyik legnagyobb eredményeként emlegette. Annak dacára, milyen komoly bizalmi kérdést jelentett, hogy beleláttak egymás pénztárcájába.

A pártoknak 1,17 milliárd forint kampányfinanszírozási plafonnak kellett megfelelniük a törvény szerint. Az országos listát állító Egységben Magyarországért ehhez 706 millió forint állami kampánytámogatásra volt jogosult, ezt egészíthették ki saját forrásból.

„Nem fért bele sumákolás”, mondta egy ellenzéki forrásunk, ugyanis a pártok egymást is ellenőrizték. Egy másik forrásunk azt emelte ki, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a várakozások szerint „kettőzött erővel” fogja ellenőrizni az ellenzék kampányfinanszírozását. Több pártnak már vannak kellemetlen tapasztalatai: a Demokratikus Koalíciót (DK) és a Momentumot a kifizetéseik felfüggesztésével sújtották, a Jobbikra a beszámolóban talált hibák miatt róttak ki komoly büntetést.

Az állami támogatást a jelöltállítás után, a pártok jelöltjeinek száma alapján osztották fel. Azt is figyelembe vették, ha valamelyik párt nagyobb likviditással bírt. „Az MSZP a médiahirdetéseket zsebből kifizette, míg a Momentum a kampány online technikai feltételeihez járult hozzá, amit az állami forrásból ellentételeztek”, említett példákat egy forrásunk. Hasonló rendező elv érvényesült az önrészek vállalásában is. Értesülésink szerint a DK 50 millióval, a Jobbik 60, az MSZP 58, a parlamenten kívüli Momentum közel 40 millióval, a Párbeszéd és az LMP 15-15 millió forint saját forrással szállt be.

Nagyban hozzájárult a feszes költségvetéshez, hogy minden párt próbálta behozni partnereit az együttműködésbe, ami versenyt teremtett. „Többen javasoltak nyomdákat a kampánykiadványok készítéséhez. Végül a legkedvezőbb ajánlatok győztek”, mondta egyik forrásunk.

„A parlamenti pártok nagyjából egyhavi állami támogatásukat adták a kampányba, nem erőltették meg jobban magukat a szükségesnél”, árnyalta lapunknak az idillinek tűnő képet Márki-Zay Péter. Az ellenzék volt miniszterelnök-jelöltje hozzátette, a Mindenki Magyarországa Mozgalom ezzel szemben milliárdos nagyságrendben gyűjtött adományokat, ebből egyedül a mikro-adományok 400 millió forintot tettek ki. Márki-Zay szerint ezt az összeget az ellenzéki mozgalmiságra adták az emberek, ezért az nem része a kampányelszámolásnak. Meglátása szerint a frakcióalapításból kiszorított MMM hozta a legnagyobb pénzügyi áldozatot az ellenzéki kampányban.

„Senki sem számolt ezzel a választási eredménnyel, ezért mindenkinek teljesen újra kell terveznie a költségvetését”, mondta egy forrásunk. A pártok kifejezetten érzékenyen reagáltak a jövőbeli anyagi lehetőségeiket célzó megkeresésre. A legjellemzőbb válasz az volt, hogy „ennek még nincs itt az ideje”, mert a pártfinanszírozásról a frissen felálló Országgyűlés határoz az alakuló ülésen. Egy fővárosi ellenzéki politikus szerint a Fidesz-KDNP kétharmada miatt az ellenzéki pártoknak nincs ráhatásuk, hogyan osztja be a „zsebpénzüket” a kormánytöbbség. Ez „teljes csapdahelyzetet” teremt szerinte a pártoknak, hiszen a negyedik kétharmad után különösen kínos lenne a választók előtt nagyobb költségvetési támogatásért alkudozni a Fidesszel, miközben az újjászervezéshez égető szükség van rá. „Ne felejtsük, Orbánék a járványhelyzetre hivatkozva is megfelezték a pártoknak járó állami támogatást egy időre, ami a kampány előkészületeit nehezítette. Ez a Fidesznek a végtelen forrásai miatt nem fájt, nem úgy az ellenzéknek”, jellemezte a pártok kitettségét forrásunk.

A jövőbeli pénzügyi lehetőségekről folytatott nyílt beszédnek az sem kedvez, hogy Hadházy Ákos egyenesen az alakuló ülés bojkottjára szólította fel az ellenzéket. Korábban Hadházy a mandátumok felvételét is ellenezte. is szólt, azonban ez az ultimátumszerű javaslatát később felpuhította. Az ötlet befogadó fülekre talált számos ellenzéki szavazónál, akik nem tolerálnák az ellenzék újabb négy évig tartó asszisztálását az érdemi vitáktól kiüresített Országgyűlésben. „Nem várható el, hogy a pénzszűkében lévő pártok ne vegyék fel a nekik járó mandátumokat, frakció- és párttámogatást” – mondta egyik ellenzéki forrásunk. A támogatások nélkül azt a szintű jelenlétet, akciókat sem tudnák finanszírozni a pártok, ami a 2022-es választásokat megelőzte. Márpedig, ha az új elvárás, hogy az ellenzék aktívabb építkezést folytasson a parlamenten kívül, ez nem járható út.

A Momentummal kiegészítve, a parlamentbe bejutott pártok, illetve pártalapítványaik évi támogatása 2022-ben összességében elérte a 2 milliárd 946 millió forintot. Összehasonlításul, a Fidesz-KDNP és pártalapítványai összesen 2 milliárd 766 millió forint volt, de ezen csak két párt osztozott. A korábbi összeget a hat párt együttesen biztosan nem fogja elérni. A mandátumok többségének elvesztése miatt a Jobbik különösen nagy visszaesésre számíthat (korábban évi 1,2 milliárd forintot kapott), de a DK és az MSZP is megszenvedi a kiesét. Egyedül a Momentum, ami nagyobb mozgástérrel rendelkezhet majd, ugyanis eddig parlamenten kívüli pártként működtek.

Arra senki sem vállalkozott, hogy megjósolja, tud-e közösen építkezni az ellenzék, ez csak a „gyászfolyamat után” lehet látható. Egyik emlékeztetett: a DK vállalta, hogy szükség esetén kipótolja az LMP frakcióalakításhoz szükséges létszámát. Forrásaink szerint még nincs garancia, hogy szabnak-e újabb feltételt ennek betartásához, vagy frakció nélkül hagyják az LMP-t.

„A pártok előtt a taglétszámuk növelése lehet kitörési pont. Nem csak költségvetési, hanem mozgalmi, újjáépítési szempontból is”, zárta forrásunk.

Márki-Zay politikai szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem volt részese az ellenzéki listaállításnak, ezért semmilyen állami támogatásra nem lesz jogosult a jövőben. A közösség mozgásterét – a még most is befolyó – civil adományok határozzák meg.

„Minden megmaradt forintot az Orbán-rendszer lebontására fogunk használni”, mondta lapunknak a Hódmezővásárhelyre visszatérő Márki-Zay. Hangsúlyozta, a parlamenti politizálásnak nem látja értelmét az április 3-án bejutott pártok esetében sem, de az MMM-mel is másfajta teljesen építkezésre készül. „Meg kell védenünk azokat, akik retorziók ellenére vállalták véleményüket. Minden támogatást meg kell adni ennek a közösségnek, hogy legyen erő is kitartás vidéki építkezésnek” – fűzte hozzá Márki-Zay Péter.

Ennek érdekében az MMM-et párttá alakítják, hogy a következő önkormányzati és európai parlamenti választásokon már önálló erőként, az ellenzéken belül nagyobb érdekérvényesítő képességgel tudjanak politizálni.đĐ

2024. május 21., 17:14

Nehéz volt gyerekek sorsa, valamint a gyerekek nevelése Magyarországon. A nehéz körülmények okai között szerepelnek a korlátozott óvodai férőhelyek, az akadozó egészségügyi ellátás, továbbá az is, hogy megduplázódott a gyermekpornográfia áldozatainak száma.