Balog sietve elfelejtette a kormányzati hisztériát, Magyarország tárgyal a lex CEU-ról az amerikaiakkal

A magyar kormány képviselője felvette a kapcsolatot Maryland, Massachusetts és New York állam tisztségviselőivel, hogy tárgyaljon velük a CEU budapesti működését ellehetetlenítő törvényről – derül ki abból a levélből, amelyet Balog Zoltán, az emberi Erőforrások minisztere küldött Betsy DeVos amerikai oktatási miniszternek az ügyben.

Fotó: Népszabadság-archív / Kurucz Árpád

DeVos június közepén írt Balognak. Megköszönte az áprilisban tőle kapott tájékoztatást a felsőoktatási törvény változásával és a Közép-európai Egyetem (CEU) helyzetével kapcsolatban, és felhívta a emberi erőforrások miniszterének figyelmét arra a nyilvánvaló és április óta folyamatosan hangoztatott tényre, hogy az Egyesült Államokban az oktatás nem szövetségi, hanem állami hatáskörbe tartozik. Ilyen hatáskör a legtöbb felsőoktatási intézmény jogállásával kapcsolatos ügy, valamint a diplomakibocsátási jogosultság. A tájékoztatás szerint a Magyarországon felsőoktatási tevékenységet végző összes amerikai intézmény megkapta oklevelét vagy engedélyét az illetékes állami szintű hatóságtól, és rendelkezik egy, az amerikai oktatási miniszter által elismert szervezet akkreditációjával.

Balog – aki áprilisban benyújtotta a lex CEU-t – szerdán kelt válaszlevelében azt írta, hogy köszönettel fogadta az amerikai miniszter válaszát és azt, hogy tudomásul vette a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos módosításokat. Az emberi erőforrások minisztere tájékoztatta washingtoni partnerét, hogy Maryland, Massachusetts és New York szövetségi állam illetékesei jelezték tárgyalási szándékukat, és a magyar kormány képviselője fölvette velük a kapcsolatot. A miniszter levelében reményét fejezte ki, hogy a bonyolult jogi kérdést minél előbb kölcsönös megelégedésre rendezni tudják, hiszen a Magyarországon jogszerűen működő amerikai felsőoktatási intézmények erősítik a magyar–amerikai kapcsolatokat.

Balog azt nagyvonalúan elfelejtette megemlíteni, hogy a törvénymódosítás elfogadása óta mindeddig az Orbán-kormány kitartóan ragaszkodott ahhoz, hogy csak a Donald Trump vezette washingtoni adminisztráció képviselőivel tárgyaljon a CEU sorsáról. Ezt hangoztatta korábban Kovács Zoltán kormányszóvivő és Budai Gyula miniszteri biztos, többé-kevésbé azzal gyanúsítva az amerikai politikusokat, hogy a saját törvénykezésüket sem értik, annak ellenére hogy az Egyesült Államok alkotmányának 10. kiegészítése értelmében az oktatás nem szövetségi, hanem állami hatáskörbe tartozik. A lex CEU kétoldalú államközi megállapodáshoz köti az anyaországukban és Magyarországon is akkreditált felsőoktatási intézmények működését.

Az Orbán-kormány reményeit, hogy a Trump-adminisztráció képviselőivel üljön asztalhoz, valószínűleg az vezérelte, hogy a republikánus amerikai elnök sem rajong túlságosan a CEU alapítójáért, Soros Györgyért, ezeket a Magyarország geopolitikai jelentőségéhez fűzött reményeket azonban Klaus Iohannis román államfő közelmúltbeli washingtoni látogatása ékesszólóan cáfolta.