Egyre több az embert is megcsipkedő hal a Balatonban
A Balaton rendkívül színes élővilágának egy része nem természetes módon alakult ki, megunt akváriumi halak és megszökött kísérleti példányok is élnek a tóban.
Az Infostart beszámolója szerint egyre több olyan halfaj jelenik meg a Balaton vizében, amelyeket feltehetően akváriumból engedtek szabadon. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértőinek jelzése alapján ezek a nem őshonos fajok nemcsak az ökoszisztémát zavarhatják meg, hanem a strandolókkal is érintkezhetnek, sőt bizonyos esetekben – ahogy fogalmaztak – megcsipkedhetik a fürdőzőket.
Az intézet hangsúlyozza: a tóba kerülő idegen fajok nem csupán a fürdőzőket zavarhatják, hanem komoly ökológiai kockázatot is jelentenek. Versenyhelyzetet teremtenek az őshonos halakkal, betegségeket terjeszthetnek, és felboríthatják a táplálékláncot.
A problémát sok esetben az okozza, hogy egyes akvaristák – jó szándékkal, de felelőtlenül – a megunt vagy túlnőtt halaikat a természetes vizekbe engedik. Ez azonban súlyos hiba. A Balaton teljesen más környezeti feltételekkel rendelkezik, mint egy otthoni akvárium: a vízhőmérséklet, a táplálék, a ragadozók jelenléte mind olyan tényezők, amelyekre az akváriumi halak nincsenek felkészítve. Ha mégis életben maradnak – és láthatóan egyes fajok igen – az alkalmazkodásuk más élőlényeket veszélyeztethet.
A Balatonban sok az idegen halfajta
A kutatók szerint bár a csípések ritkák és többnyire nem okoznak komolyabb sérülést, a fürdőzőknek azt javasolják, jelezzék, ha csípésszerű érintést éreznek a vízben. Érdemes azonnal kijönni a partra, a keletkezett apró sebet fertőtleníteni, és jelezni a strand üzemeltetőjének.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kiemeli – hosszú távon csak akkor kerülhető el a hasonló esetek megismétlődése –, ha senki nem engedi szabadon az akváriumi halait.
Kiszabadult kísérleti példányok
A szúnyogirtó fogaspontyot Magyarországra az 1920-as évek elején hozták be, tudományos megfigyelés céljával a Hévízi-csatornában tartották a halakat ketrecekben. Valaki azokban állítólag megrongálta a ketreceket, és a halak kiszabadultak, azóta is szaporodnak a tóban.
„Eleinte csak a Hévízi-tó közelében lévő meleg vízben éltek, aztán a faj egyre lejjebb lopakodott, és ma már a Kis-Balatonban is megtalálható. Ehhez persze kellett száz év és közel száz generáció”
– mondta dr. Takács Péter a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa.
A Turista Magazin cikkében azt írják, hogy a Hévízi-csatornát telente evezősök látogatják, nyaranta viszont sok az illegális fürdőző. A vizet élvezőket egyelőre csak „kedvesen csipkedik” a kisméretű, trópusi halak, de nemrégiben egy kígyófejű hal néhány fiatal egyedét is megtalálták itt. A nemzetségbe tartozó fajok többsége az aligátorteknőshöz hasonlóan igen agresszív, különösen veszélyesek az őshonos halakra, nem véletlen, hogy itthon nem is lehet azokat árulni.
(Fotó: Unsplash / Reka Sarudi)









