Az Orbán-rendszer jellemzői: gyűlöletbeszéd és szolgalelkűség

Amikor abúzusról és bántalmazásról beszélünk, mindenki elsősorban fizikai erőszakra gondol. Holott a testi sértésnél sokszor súlyosabb a lelki sérülés. Megalázni, megszégyeníteni, kirekeszteni, sőt ölni is lehet gyűlölködő szavakkal. Bánki György pszichiáter is úgy látja: a verbális erőszak jóval gyakoribb, mint a fizikai.

– Könnyű egymást szavakkal „likvidálni”. Egy pofon is megviseli az embert, de azt helyére teheti magában. Ám a szívós vagy erőteljes lelki bántalmazás belülről rombolhatja szét a személyiséget. Például a borderline betegek, akik gyerekkorukban állandóan azt hallgatták, mennyire rosszak, semmirekellők, azonosulnak ezzel az énképpel, és esetleg egy életen át gyűlölik magukat.

Bánki szerint a kirekesztő társadalmakban is hasonló lélektani folyamatok játszódnak: rendkívül pusztító, ha az emberek azzal szembesülnek, ők rossz állampolgárok, rossz hazafiak, nem tartoznak a nemzethez. Mivel a közösség elveszítése az egyik legsúlyosabb büntetés, a kirekesztés tömeges megfelelési kényszert szülhet. Önkényuralmi rendszerekben, ahol a hatalom előírja, mi a jó, mi a rossz magatartás, a politikai lojalitás az egzisztenciális fennmaradás egyetlen lehetősége. Bánki György ezt nevezi a „Nárcisztikus Együttműködés Rendszerének”:

– Vannak fokozatai ennek is. Ha valaki, mondjuk, Észak-Koreában nem bólogat és nem tapsol elég lelkesen, megölhetik. Nálunk ettől nem kell tartani. A politika beéri annyival, ha az állampolgárok meghúzzák magukat, nem mutatják magukat ellenségesnek a hatalommal – magyarázza Bánki.

Gyűlöletbeszéd és szolgalelkűség így válik közös jellemzőjévé az Orbán-rendszernek. A NER lényege a háború, és a kormány szándékosan gerjeszti az indulatokat. Egész népcsoportokat, etnikumokat lehet ezzel diszkriminálni, sőt dehumanizálni. S akiket nem vesznek emberszámba, azokkal szemben idővel esetleg az alapvető erkölcsi normákat sem tartják be.

A 20. század történelmi tragédiái mutatják, hová vezethet mindez.
Magyarországon a jelenlegi hatalom kriminalizálja a szegényeket, bűnözőnek tekinti a romákat, folyamatosan uszít a menekültek ellen. A mesterségesen szított idegengyűlölet következményei drámaiak.

Tavaly az Európai Unió tagállamaiban felmérést végeztek, mit gondolnak a migránsokról. A megkérdezettek 47 százaléka mondta azt: a bevándorlás az EU legnagyobb problémája lesz a közeljövőben. A magyaroknak kétharmada állította ugyanezt. Ami azért is megdöbbentő, mert – más országokkal ellentétben – mi egyetlen menekültet sem fogadtunk be.

Ránki Sára nyelvész a kormány bevándorlók elleni plakátkampányát is elemezte:

– Azzal riogattak, a menekültek elveszik a magyarok munkáját. Eleinte senki nem vette ezt komolyan, de a folytonos gyűlölethadjárat megtette a hatását: hónapokon belül óriásira nőtt nálunk az idegenellenesség. A gyűlöletbeszéd valótlan állításokkal kelt félelmet, manipulálja a tömegeket. A kormánynak sikerült elhitetnie: csakis ők védhetik meg az országot a veszedelmes migránsoktól.

Ránki úgy véli, a politikai gyűlöletbeszéd azért is veszélyes, mert leszivárog a társadalomba. Az emberek nemcsak átveszik a hamis propagandaszövegeket, de az egész gondolkodásukat átalakítja. Mivel több millióan élnek itt létbizonytalanságban, nagy a fogadókészség olyan uszító szövegekre, amelyek bárkiből ellenséget gyárthatnak – legyen az szegény vagy valamely kisebbség tagja.

– A diszkrimináció már a hétköznapi nyelvben is megmutatkozik. Általános a „cigányok és a magyarok” megkülönböztetése – jegyzi meg a nyelvész.

A „zsidók és magyarok” verbális elkülönítése is gyakori. Ránki Sára szerint ez összefügg azzal is, hogy a parlamentben megtűrik a szélsőjobboldali retorikát. Például az Oscar-díjas Saul fia kapcsán Novák Előd az „úgynevezett holokausztról” beszélt. Ezzel a nyelvi kifejezéssel idézőjelbe tette, relativizálta a holokausztot. Ám ennek sem politikai, sem jogi következményei nem voltak. Társadalmi hatásai azonban súlyosak.

A Medián áprilisi felméréséből kiderül, idehaza erősödött az antiszemitizmus: a megkérdezettek 23 százaléka nagyon, 12 százaléka mérsékelten antiszemita. Mindkét mutató 2-2 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A Jobbik támogatóinak 59 százaléka, a Fidesz híveinek 41 százaléka antiszemita nézeteket vall. De még az MSZP-szimpatizánsok 24 százaléka is azonosul ilyen eszmékkel.

Ránki Sára arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyűlöletbeszéd a szabad világ jellemzője. A nyelvész korábban börtönökben elítéltek nyelvhasználatát kutatta.

– – A fogvatartottak egymás közti kommunikációjára nem jellemző a gyűlöletbeszéd, mert annak a zárt társadalmi rendszernek nem érdeke ilyet „kitermelni”. Senkit nem közösítenek ki ott faji, vallási alapon. A börtön hierarchiájában ugyanis nincs jelentősége annak, ki milyen származású.

Minél szabadabb, szabályozatlanabb és személytelenebb a kommunikációs tér, a gyűlöletbeszéd annál parttalanabbul áradhat. Az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának tavalyi jelentésében az is szerepel: „Jelentősen megszaporodott az internetes gyűlöletbeszéd száma.” Noha a gyűlöletbeszéd – jogi értelemben – a faji, rasszista uszítást jelenti, tudjuk jól: a verbális gyűlölet valójában bárkire, bármiért lesújthat. Ugyanolyan mély sebet üthet, ha valakit, mondjuk, életkora, fogyatékossága, nemi identitása vagy testalkata miatt gyaláznak.

Magyarországon majdnem ötmillióan facebookoznak; a legutóbbi felmérések szerint a fiatalok naponta 8-12 órát is „lógnak a neten”.

–– Idejüknek már nagyobb részét töltik online, mint offline. Az internetes gyűlöletbeszéd ezért elsősorban a fiatalokat veszélyezteti – állítja Jósa Bálint emberi jogi aktivista, a Szubjektív Értékek Alapítvány munkatársa.

Az alapítvány ismeretterjesztéssel, érzékenyítő tréningekkel segíti a fiatalokat, hogy az internetes gyűlölködésben ne váljanak sem tettessé, sem áldozattá. Jósa Bálinték vizsgálták azt is, miként vitatkoznak a fiatalok szemtől szembe, illetve a Facebookon:

–– Az interneten sokkal durvábban beszólnak egymásnak. Kíméletlenebbek, ha nem látják, milyen fájdalmat okoznak a másiknak. A személyes találkozás növeli az empátiát, virtuális közegben azonban eltűnik a metakommunikáció.

Olyan társadalomban, ahol eleve mély a megosztottság, fellazultak a viselkedési normák, a közösségi oldalak könnyen a közösségek rombolásának terepévé válhatnak. Ráadásul a világháló beláthatatlan nyilvánossága is megsokszorozhatja a gyűlöletbeszéd erejét.

– Az online térben nagyon fájdalmas dolgok tudnak lezajlani, sokkal nehezebb az embernek megvédenie magát vagy reagálni az olykor duzzadó indulatokra. Az online viselkedési kultúra szabályai egyelőre szinte teljesen hiányoznak – mondja Bánki György pszichiáter is.

Bár a világháló látszólag összeköt minket, mégis fokozódhat itt is a törzsiesedés. A különböző fórumokon összeütközhetünk, ám emellett a szeparálódás is átélhető a virtuális térben.

–– Saját személyes Facebook-oldalunkon csakis az ismerőseink véleményei jelennek meg: azoké, akik hozzánk hasonlóan gondolkodnak. Ez egy mesterséges szociális közeget hoz létre. Véleménybörtönök alakulnak ki – állítja Jósa Bálint.

Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus is úgy véli, a saját facebookos ismerőseink között könnyen kialakul bennünk az a tévképzet, hogy mindenki hozzánk hasonló. Miközben egyre inkább elszigetelődünk egymástól. Sokszor nehéz megbecsülni, a gyűlöletbeszédnek mekkora a tábora az online térben. Könnyen torzulhat itt a percepció.

– – Ha, mondjuk, a villamoson valaki kiabálni kezd, a többiek általában elhúzódnak tőle, és az illető egyedül marad. Az online közegben viszont könnyen találhat partnerekre.

A szociálpszichológus szerint az internetes gyűlöletbeszéd hatását növeli, hogy nyomtatott betűkkel jelenik meg a képernyőn.

– Az első szöveg, amely ötszáz éve nyomtatásban megjelent, a Biblia volt. Innen ered a mondás: „Szentírásnak veszi a nyomtatott betűt.” A nyomtatott szövegnek más a lélektani hatása, mint a beszédnek vagy a kézírásnak: nyomatékosabbnak, jelentőségteljesebbnek tekintjük. Mivel a web2 is nyomtatott betűket használ, sokan nehezebben tesznek különbséget a hivatalos állásfoglalás vagy egy indulatos ember hőzöngése között. Ráadásul ma már sokkal többen írnak klaviatúrán vagy mobilion, mint ahányan irodalmat olvasnak. A gyűlöletbeszéd gyűlöletírássá alakul át. S bár írásban átgondoltabbak vagyunk, a formába öntött, megfogalmazott gyűlöletírás hatása jóval negatívabb – elemez Szvetelszky Zsuzsa.

A virtuális térben minden frusztrált, csalódott ember „dobogót kap” és írásba adhatja gyűlöletét. Pillanatokon belül több ezer olvasója lehet. A való életben sokszor a legjobb íróink sem érnek el műveikkel ekkora olvasottságot. Az internetes gyűlöletírás nemcsak az írásbeli kultúrát alakíthatja át, de új, ismeretlen veszélyeket jelent a társadalmi kirekesztésben.