Az érzés nagy

Onnan lehet tudni, mennyire magas az infláció, hogy a múlt héten a celebügyi híreket lenyomta a „Hétfőtől újabb áremelés” című cikk a legnépszerűbb hírgyűjtő portálon. A KSH adatai szerint az áprilisi infláció év per év alapon 9,5 százalék volt, és az MNB is tartósan magasan ragadó, kilenc százalék feletti inflációt vár egész évre.

Ezt mérik, ezt érzik

Hogy ebből mit érzékel a lakosság, az már más kategória. A GKI Gazdaságkutató múlt héten publikált reprezentatív felmérése szerint a lakosság 22 százalékos inflációt érzékel és a jövőben ennél is magasabb értéket, 23 százalékot prognosztizál. Ez a két érték – a 9,5 és a 22 – elég messze van egymástól, a KSH igyekezett is megmagyarázni, hogy az ő méréseik pontosak, számaik egzaktak, a lakosság pedig nem számol, csak úgy érez dolgokat, amire nem lehet építeni.
Az inflációt százharminc termék árának figyelésével állapítják meg, a termékeket pedig a szokásos fogyasztás adta súlyozás alapján teszik a vásárlói kosárba. A termékek között vannak élelmiszerek, vegyi áruk, ruházati cikkek, nagygépek, a szolgáltatások között energia, hajvágás, mozijegy, buszbérlet és lakbér is. Nincs benne ugyanakkor az ingatlan, mondván: meglehetősen ritkán vásárol az ember lakást, házat, így az nem releváns a havi frissítésű indexben – ha benne lenne, természetesen az csak még jobban felnyomná az inflációt. A GKI több ponton is kritikát fogalmazott meg a módszertannal kapcsolatban – nem is azt eszi, veszi a magyar, kevés a minta –, amelyeket a KSH rendre visszautasított, állítva, hogy ők megfelelően járnak el. Az infláció annyi, amit a hivatal mond, minden más csak pszichológia és fantazmagória.

F. Szabó Emese cikke teljes terjedelmében a 168 Óra hetilap 2022. május 19-én megjelent számában olvasható.

(Kiemelt képünk illusztráció: A Központi Statisztikai Hivatal épülete a II. kerület, Keleti Károly utca 7-ben. Előtérben Nepomuki szent János szobra. MTVA/Bizományosi: Róka László)