A Tisza-tó is lehet Riviéra

Fine dining étteremmel, ökocentrummal és homokos tóparttal várja a turistákat Magyarország második legnagyobb tava, a Tisza-tó. Eladó ingatlant és bezárt éttermet nem találtunk a környéken, igaz, sok látogatót sem: a szezon még messze van. Ilyenkor csak néhány biciklis és korcsolyázó látogat a környékre.

Csak egy kicsit van messzebb Budapesttől, mint a Balaton, és ugyan közelebb biztos nem lesz, de minőségében utolérheti a magyar tengert a Tisza-tó. Az autópályától húsz kilométerre fekvő turistaközpontot akár negyed óra alatt el lehet érni, Poroszlóig kifogástalan a 33-as út minősége. A településre érve az első plakát rögtön a szeszfőzdéhez irányítja az érkezőket, a következő házi rétest kínál, de a település bőségesen el van látva egyéb vendéglátóhelyekkel is. Éttermek, vendéglők, cukrászdák, pékségek sorakoznak az út mentén egészen a Tiszáig, és még a folyóparton is világít egy piros tetős halászcsárda.

Ugyan Poroszló hasonló szerepet tölt be a környéken, mint Siófok, az árak még nem „balatonosodtak”, három-négyezer forintból bőven jól lehet lakni. A lezárások láthatóan nem viselték meg a környéket, egyetlen bezárt éttermet sem láttunk. Az ingatlanok azonban jó befektetésnek tűnnek: öt éve még rengeteg eladó ház volt a környéken alacsony áron, most viszont egyet sem láttunk. A település közepén pedig egy nagy, műanyag betűszoborral lehet fotózkodni, ami a közösségi oldalakon tovább növelheti a környék turisztikai vonzerejét.

A Tisza-tavi Ökocentrum Fotó: Palágyi Barbara / 168 óra

A település közepén kapott helyet a Tisza-tavi Ökocentrum, ami templomszerű alakjával már távolról kiszúrható. A parkolóban több elektromos autótöltő is várja az érkezőket, az épületben pedig nem csak kiállítások és akváriumok, hanem egy mozi is helyet kapott. Az Ökocentrum alakja valójában felszálló madárhoz hasonlít, ezt már Balogh Edittől, az intézmény igazgató-helyettesétől tudtuk meg, amint felértünk a 25 méter magas kilátótoronyba. Látogatókkal a tetőn már nem találkoztunk, lejjebb is egy-egy család lézengett. Itt március végén indul a szezon, és október közepén áll le, egybeesik a tó feltöltésével és leengedésével.

A Tisza-tó ugyan mesterséges, ezért a vízszintjét szabályozzák, Európa legnagyobb, 535 ezer literes édesvízi óriásakváriumát azonban egész évben fenn kell tartani. Balogh szerint ahhoz, hogy az intézmény önfenntartó legyen, évente közel 180 ezer látogatót kell fogadniuk, nagy részük a féléves szezonban érkezik. „Júliusban és augusztusban volt olyan nap, amikor kétezer látogatónk volt, ez már nagy pörgést jelent” – mondta. A látogatóik kb. 70 százaléka Budapestről érkezik, de a Tisza-tó szerinte annak is köszönheti a népszerűségét, hogy Debrecenből, Miskolcról és Egerből egy óra alatt elérhető, és Szolnoktól sincs messze.

A halászcsárda mellett vezet át a Tiszán a tavaly Év Bicikliútja díjat kapott híd, amellyel teljessé vált a Tisza-tó körüli kerékpárút. Balogh elmondta: évente több mint 100 ezer kerékpáros hajt a tó körül, és ez sokat hozzátett ahhoz, hogy a környék a lezárások idején is vonzotta a turistákat. Poroszlón tavaly 62 ezer vendégéjszakát regisztráltak, nyáron előfordult olyan is, hogy a 2800 fős településen kétszer ennyien aludtak.

Kalandpart,
még kaland nélkül

Dél felé haladva Poroszló után Sarudra érünk, ahol nagy tábla jelzi, hogy a kormány 26 millió forintot adott a településnek strandfejlesztésre. Az élményfalu és kalandpart nevek beszélően hatnak, de szezonon kívül kopárnak és kihaltnak tűnt a környék, mert a víz leeresztésével együtt a vízi játékokat is elrejtették a partról.

A sarudi KalandPart Fotó: Palágyi Barbara / 168 óra

„A strandolók mellett a motorcsónakosok és a vitorlások is szeretnek a Tisza-tóra jönni, mert ez Magyarország egyetlen olyan tava, ahol benzines motorcsónakkal lehet menni. Erre még a Balatonon sincs lehetőség” – mondta Komjáthy Andrea, az Élményfalu programszervezője a 168 Órának. Ő is megerősítette, hogy a környékbeli éttermeknek sikerült túlélniük a járványt. Sőt, a tavalyi terasznyitással együtt egy új fine dining étterem is nyílt a településen, amelynek a túrógombócát az ország legjobbjai közé választották. Komjáthy szerint viszont a tavalyi szezonban már érezhető volt, hogy a magyarok külföldre is bátrabban utaztak, ezért nem volt annyira erős, mint a 2020-as, amikor a korlátozások után valóságos turistaözön zúdult a környékre.

A település közepén kerestük a horgászmúzeumot, az online térkép azonban időben néhány hónappal előrébb jár. Amikor odaértünk, egy épülő turistaközpontot láttunk, amiben nem csak a múzeum, hanem egy hatszobás apartman, egy wellness részleg és egy cukrászda is helyet kap. Az építkezésen úgy számolnak, májusban már fogadhatják az első vendégeket.

Koncentráció

Az Európai Unió 1,7 milliárd forinttal támogatta a turizmus és vendéglátás fejlesztését az elmúlt években, ennek egy része Magyarországon a Kisfaludy-programba irányult, ami kimondottan a vidéki turistaövezetek fejlesztéséről szól. Ebből a támogatásból összesen huszonhárom cég kapott, köztük a Hellohungary, a büki gyógyfürdő, a hévízi repülőtér, és az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékhely.

A Magyar Turisztikai Ügynökség egy jóval nagyobb összeget, 300 milliárd forintot csoportosított át a lezárások utáni sokk enyhítésére. A Válasz Online gyűjtése szerint azonban a pályázaton hiába nyertek tizenhatezren, az összeg fele huszonhat kézben összpontosult, a többi vállalkozásnak néhány millió forinton kellett osztozkodnia. Például, a Hunguest Hotels 18 milliárd forintot szakított, a Club Aliga projektet több mint 8 milliárddal támogatták, és több nagyobb szállodakonszern is 7,4-14 milliárd forint közötti összeggel lett gazdagabb. A települések közül Felcsút 1,5 milliárd forint támogatást kapott, a sárospataki fürdőfejlesztésre 3,5 milliárd forint jutott; Debrecen, Balatonfüred, Esztergom és Pécs pedig ezeknél is nagyobb összegekből gazdálkodhat.

Varga Mihály pénzügyminiszter a tavaly év végén jelentette be, hogy további 90 milliárd forinttal támogatják a belföldi turizmust, de azt, hogy pontosan mire lehet ezt fordítani, egyelőre még nem lehet tudni.

(Kiemelt kép: A magyar turisták kedvelt nyaralóhelye Sarud, ahol az Élményfaluba várják a látogatókat nyáron. Fotó: Palágyi Barbara / 168 óra)