„A magyar kormány kifehéríti a történelmet”

A Gazeta Wyborczában Michal Kokot írása azt elemzi, hogy az emlékmű olyan mértékben ellentmondásos, hogy éjszaka, száz rendőr felügyelete mellett állították fel. A hatalom, amelynek azt vetik a szemére a kritikusok, hogy a német megszállásra emlékező szobor megpróbálja tisztára mosni Magyarországot és eltussolni a kollaboránsok együttműködését a hitleristákkal, áterőltette ennek az emlékműnek a felépítését. A lap beszámol arról is, hogy a tiltakozások már hónapok óta tartanak, most folytatódtak, olyannyira, hogy az aktivisták összesen hatszor bontották le a megkezdett építkezés alapjait.

A lap olvasóinak kommentárjai között olyanok is szerepelnek, amelyek egyenesen azt a kérdést teszik fel: vajon a lengyel Orbán kinek állít majd emlékművet. Egy másik vélemény szerint Ausztria volt Hitler első áldozata, Magyarország pedig az utolsó.

A Rzeczpospolita című jobboldali napilapban Jaroslaw Gizinski, a magyar ügyek szakértőjének cikke jelent meg, Az egyet nem értés magyar emlékműve címmel. A szerző szerint a német megszállási emlékmű már régóta hatalmas vitákat váltott ki Magyarországon, és január óta – amikor eldöntötték, hogy a Budapest központjában levő Szabadság-téren felállítják – történészek, ellenzéki politikusok, zsidó szervezetek, építészek is kritizálták a több elemből álló hatalmas kompozíciót.

A Wprost című hetilap a „Kormány kifehéríti a történelmet” címmel számol be az emlékmű felállításáról. A nagy vitákat kiváltó szoborkompozíció az ország 1944-45-ös náci megszállását szimbolizálnia, de a kritikusok Orbán kormányának azt vetik a szemére, hogy ez a magyar történelem kifehérítésének kísérlete. A szobor a német fekete sas támadását mutatja Gábriel arkangyal ellen (aki a legenda szerint megmutatkozott az első magyar királynak, Istvánnak és elrendelte a korona elfogadását).

Az aktivisták azonban úgy vélik, hogy ezzel a magyarok II. világháború alatti bűneit akarják tisztára mosni. A harmincas évek vége felé a magyarok kormányzója, Horthy Miklós szövetséget kötött Hitlerrel, így próbálta visszaszerezni azokat a területeket, amelyeket az I. világháborút záró trianoni szerződés következtében a magyarok elvesztettek (akkor Magyarország területének kétharmadát veszítette el). Horthy Miklós a magyar jobboldal számára hős – írja a Wprost a Gazeta Wyborczára hivatkozva.

A hetilap beszámol arról is, hogy a szocialisták még népszavazást is akartak az emlékmű kérdésében tartani, azonban a bíróság elutasította beadványukat, a kormány igazát elismerve, amely azt állította, hogy „az emlékmű építésének fontos a jelentősége az ország számára”. A liberálisok szerint az emlékmű a „magyar kormány arroganciáját szimbolizálja”, amely nem akar a „múlttal szembenézni”. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, az ellenzéki Demokratikus Koalíció vezetője szerint rendkívül jellemző, hogy az éjszaka közepén állították fel a szobrot és nem nappal, és csak néhány órával azután, hogy a bíróság a népszavazás elutasítása mellett döntött.