A kormány számára csak ürügy a 98 százalékos különadó

Jó a költségvetésnek, rossz a demokráciának – summázza véleményét a Fidesz Alkotmánybíróság elleni támadásáról Krekó Péter (Political Capital), majd így folytatja:

– Ellentétben a kormányzati érveléssel, az Alkotmánybírósággal folytatott konfliktus valójában nem a „pofátlan végkielégítésekről” szól. A kormány számára csak ürügy a 98 százalékos különadó. Az Alkotmánybíróság hatáskörén így és most változtatni sokkal inkább szól olyan további intézkedésekről, mint a válságadó vagy a magán-nyugdíjbefizetések átirányítása. Ha ugyanis az AB ezeket az intézkedéseket is alkotmányellenesnek találná, az az idén 400, jövőre pedig további 700 milliárd forint bevételkiesést jelentene. Ennek következményeként nem lenne tartható a hiánycél, nem lenne megvalósítható az adócsökkentés, borulna a költségvetés. A kormány nem tudná „megúszni” a közvetlen lakossági megszorításokat, ami pedig politikájának teljes feladásával lenne egyenlő. A kormány el akarja kerülni a román példát, ahol idén júniusban az alkotmánybírák alkotmányellenesnek nyilvánították a kormány nyugdíjcsökkentési terveit, ami befektetői pánikot okozott, kérdésessé tette a következő IMF-hitelrészlet sorsát, és csődközeli helyzetbe sodorta az országot.

A Fidesznek azonban az az érdeke, hogy a konkrét ügy kapcsán szűkíthesse az AB jogköreit, ezzel nem kis jogbizonytalanságot okozva, gyakorlatilag lesöpörve az asztalról a testületet, amely eddig a kormányok legfontosabb ellensúlyaként működött. Valójában az Alkotmánybíróság döntése is azt kifogásolta, hogy a végkielégítések különadója a hosszú szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottakra is vonatkozik, s nem a tisztességtelen végkielégítések megadóztatását támadta. Most úgy látszik: a figyelem megosztása a kormányoldal taktikája. A tiltakozókról leválasztja a szakmai csoportokat (rendőrök, tanárok stb.), amelyeket indokolatlanul érintett volna hátrányosan a javaslat, a BKV-típusú ügyekre koncentrálhat, és ezzel párhuzamosan fogadtathatja el az Alkotmánybíróság hatáskörét szűkítő módosítást - magyarázza a szakértő.

A vita ugyanakkor szükségszerűen nőtt túl a végkielégítések témáján. Nem kedvező sem a kormánypárt, sem az ország szempontjából, hogy az elindított alkotmányozási folyamat épp ezzel az üggyel robbant be a szélesebb nyilvánosságba. Olyan helyzet alakul, amelyben csak egy nagyon törékeny – egyetlen párt népszerűségéhez kötött – új alkotmány születhet. Erős ellenzék hiányában pedig még nagyobb hangsúlyt kaphatnak azok az egyre hangosabb bírálatok, amelyek a Fideszt saját oldaláról érik. Mivel az ellenzék továbbra is megosztott és erőtlen, pártpolitikai szempontból a Fidesznek ma még csak a Fidesz az ellenfele.