A felső polc titkai – A tanévkezdés keservei a hipermarketben
Az áruházi tanszervásárok berendezői kitartóan ragaszkodnak legkedvesebb protokolljukhoz, ahhoz, hogy a dísztelen, homogén és színeikkel leginkább a Néphadsereg agyonmosott klottgatyáinak tónusait idéző, cserébe viszont megfizethető tanszereket a gondolák legalsó polcaira dugdosva próbálják elrejteni a bámész tekintetek elől. E félhomályos mélységekbe csak nagyon tehetséges gumiemberek tudnak aláereszkedni, akikből azonban még a budapesti agglomerációban is kevés terem, az alsó polcok tehát úgyszólván érintetlenek.
Na jó, de mi van a felsőkön?
Mindenekelőtt megállapíthattuk, hogy a füzetek borítóit a haladó hagyományhoz túlfolyásig hűen, változatlanul a Disney-birodalom válogatott hősei uralják. Természetesen itt is folyamatos az átrendeződés, a kislányos irályban a High School Musical korábban minden mást viszonylagossá tévő pelearcú tinédzsere helyett most a Frozen (Jégvarázs) sztárjaihoz képest vált másodlagossá minden, még az ugyancsak szép ívű pályán futó Hihetetlen család, a Verdák és a Minions kedves, gyógyszerkapszula-forma mutánsai is.
Csak hogy értsék, miért e szédületes piaci fölény, íme a Jégvarázs dermesztő skandináv sztorija röviden: egy gonosz varázslat miatt a királyság az örök tél fogságába esik, erre Anna, a félelmet nem ismerő optimista összeáll az extrém hegyi emberrel, Kristoffal és az ő hűséges rénszarvasával, Svennel, továbbá egy hóemberrel, Olaffal, hogy közösen megtalálják Anna testvérét, Elsát, a Hókirálynőt, és véget vessenek fagyos varázslatának.
A történet végén senki nem hal meg az árokpartra lökve, megcsonkítva, borzalmas kínok között.
A tanulófiúcskák a filmes szortimentből a Star Wars szereplőinek örvendezhetnek mindenekfölött, valamint a Pókembernek, akit a leggyakrabban abban a jellegzetes pozíciójában láthatunk, amikor azzal viccel, hogy három ujjal mutatja, milyen az, amikor a törzsgárdajelvényes fatelepi Gatter-fűrész-kezelő veterán öt üveg sört kér.
Vannak persze struktúrán kívüli felvonulók is bőven. A vásárló feltűnően gyakran szembesülhet például egy nagyon bájos, kávésbögre fejű kisleánnyal, aki helyenként lepkeszárnyakat visel, máskor viszont nem. Aranyosságát Az emberi test című kötetekből már ismerős, a mozgásszervi elváltozásokat illusztráló fotókra emlékeztető csámpássággal gondolta fokozni az ismeretlen mester.
Bizonyos diáknaptárakon többször, több helyütt láttunk egy bagollyal barátkozó, ugyancsak ennivalóan vízfejű indián leányzót is, továbbá egy szerelmes tekintetű lepkeasszonyt, valamint egy betűvetést tanuló boszikislányt, aki selyemfényű zöld zománcfestéket forral egy üstben, de a legnagyobb örömet kétségtelenül a lenyugvó Nap vérvörös korongja felé vágtató, szalonszépségűre mosott sörényű paripa okozta nékünk, valamint egy újdonság, az úgynevezett iskolai kalendárka, amelynek legmegkapóbb verzióján egy kölyökkutya fojtogat egy kölyökmacskát, jajj, hogy csücsörítve nyünyürgetném őket napestig.
A Disney-horizonton túli táj a kisfiúknak jóval kevesebb izgalmat tartogat, jelesül kettőt: az FC Barcelona és az FC Real Madrid kezdőcsapatát. Néhány éve elvétve ugyan, de láttunk még pár Ferencváros és Vasas feliratú tanszert is, de a jelek szerint e tekintetben az idén nem számítottak átütő üzleti sikerre a disztribútorok.
A rokonszenvesen neutrális megoldások közül két spirálfüzetet emelnénk ki, az egyiken egy marék csőtészta látható, a másikon meg egy adag babkávé.
Naná, hogy a kislányoknak szánt hátizsákok színes és a felhasznált polimerek minősége okán megfelelően szagos galaxisában is a Disney-konglomerátum formálja a legmarkánsabban a közízlést. Elsősorban különféle princessekkel és rengeteg csillámporral, de láttunk egy hálózaton túli hercegnőt is, az ő háta mögé nem jutott Neuschwanstein, viszont egy trópusi léptékű szárnyas rovar szívja a vért a tenyeréből, más szóval a tenyeréből eszik. Fiúgyermekünkre főleg Verdák és Pókemberek leselkednek, továbbá megint csak a Real Madrid.
Ugyanez tapasztalható a tornazsákok és a tolltartók szelvényeiben is, ahol azonban – nem fogják elhinni – láttunk egy olyan darabot is, amelyen egyáltalán semmiféle minta, ábrázolat nem volt, mégis a felső polcon, mondhatni, a VIP-páholyban fertelemkedett, nyilván valami fatális félreértésből kifolyólag.
Szerencsére mellette még egyszer utoljára ismét felbukkant régi barátunk, a szalonszépségű frizurát viselő ló – nyugtáztuk a megkönnyebbülés jellegzetes sóhajával.
