A felmelegedés még az ősz megszokott színeit is eltűntetheti
Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet a nyaralást tervezni.
Csaknem egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben Magyarországon az azt megelőző negyedszázadhoz képest, ennek következtében számos megszokott természeti folyamat felborulhat, például az őszi levélhullatás is eltolódhat – derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé szerdán, írja az MTI.
”Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak -, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása” – olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.
A felmelegedés következtében felborulhat a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat - állapítja meg a szakember.
Mint írja, a felmelegedésnek pozitív következményei is vannak: kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet, ugyanakkor a kártevők, betegségek terjedését is növelheti. A cikk szerint az elmúlt félévszázad első felének átlagát tekintve az első, 1971-1995 közötti 25 évben még 9,9 Celsius-fok, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 Celsius fok volt az őszi átlaghőmérséklet hazánkban.
„Még jobban látszik a melegedés, ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011-2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 Celsius fokot” – hívja fel a figyelmet a meteorológus, hozzátéve, hogy nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem a nyári napok száma is ősszel: az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011-2020) jelentkezett.
Ezzel párhuzamosan a fagyos napok száma csökken: 1971-1995 között 16, míg 1996-2020-ban 11 ilyen nap fordult elő átlagosan.
A cikk szerint a forró nyarak megperzselhetik a leveleket és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtt lehullását eredményezheti. A magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, a korai fagyok és erős szelek viszont hirtelen levélhullást idézhetnek elő. „A megszokott őszi táj nagyobb léptéket tekintve megbomlik - hiszen az egyes fajok másként reagálnak az éghajlatváltozásra” – összegzi Kis Anna az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait elemezve.
(Kiemelt kép: Őszi erdő a Pilisben 2020. november 7-én. Fotó: Dimény András / 168.hu)
