A 21. század iskolái
Az utóbbi ötven év legnagyobb óvoda- és iskolafelújítási programja valósul meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. A megközelítőleg 105 milliárd forint uniós támogatásból – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) koordinálásával – 2011-ig 365 közoktatási intézményt újítanak föl Magyarországon. SZTANKAY ÁDÁM írása.
Tagadhatatlan, hogy a „magyar valóságot” a kettősség jellemzi. A dupla világlátás egyik fő sajátossága, hogy a valós tények közül mindig azok válnak izmosabbakká, amelyekből előmagyarázható a nemzet végórája. Az oktatásügy témakörének – egyesek részéről – visszatérő eleme az iskolabezárások monoton felemlegetése. A valós, ám alkalmi esetek cunamiszerű folyamatként való bemutatása. A miértekről, hogyanokról ritkábban esik szó, és könnyen hihetnénk: közel a nap, amikor Magyarországon megszűnik mindennemű alsó és középszintű oktatás. Következésképpen: a felső szintű képzésnek is annyi.
Eltekintve a hagyományos nemzeti pesszimizmustól – persze sokkal cizelláltabb a kép.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nemzeti Iskolafelújítási Programjának százmilliárdos költségvetése inkább abba az irányba mutat: az enyhén szólva lestrapált oktatási intézmények megújulhatnak. Amelyeket pedig muszáj bezárni – például az orvosolhatatlan lepusztultság okán –, azokból át lehet menni olyanokba, amelyekben 21. századi körülmények között sajátítható el a betűvetés meg a többi.
Elöljáróban érdemes megemlíteni: a pályázat célja Magyarország közoktatási rendszerének korszerűsítése, óvodák, iskolák rekonstrukciója. Az uniós források felhasználását ebben az esetben is rendkívül szigorúan ellenőrzik. Magyarán: a pályázatot koordináló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakemberei több száz helyszínen vizsgálták: lehet-e közhasznú valóság a milliós álmokból.
Nem mellékes az sem: az NFÜ a pályázat során kiemelten figyelt a deszegregációra, a szociálisan hátrányos helyzetű térségek közoktatásának fejlesztésére. Felújításra csak az az intézmény kaphatott támogatást, amelyik vállalta: nemcsak az épületét, termeit modernizálja, bővíti, hanem képzési színvonalát is javítja – egészséges és korszerű tanulási feltételek megteremtésével, akár új taneszközök beszerzésével is.
De nézzük a konkrétumokat. Az elmúlt napokban két megújult iskolát is fölavattak. Bármelyikükkel modellezhető, mihez lehet kezdeni, ha egy közoktatási intézmény pénzhez jut.
A Pest megyei Tóalmáson a Nemzeti Iskolafelújítási Program keretében valósulhatott meg – több mint 247 millió forint uniós támogatással – az óvoda és az általános iskola felújítása, bővítése.
A tóalmási oktatási intézményekben integrált nevelés folyik – különös figyelemmel az esélyegyenlőségre. A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek segítését, nevelését már az óvodában elkezdik, s folytatják az iskolában. Így az érintett diákok is éppen olyan esélyeket kapnak a középiskolai továbbtanulásra, a versenyképes tudás megszerzésére, mint azok a társaik, akik nem hátrányos környezetből érkeznek.
Az EU-s fejlesztés része volt – egyebek mellett – az elavult, amortizálódott eszközök cseréje is. Például az iskolai laborba új kellékeket vásároltak, az udvarra játékokat, illetve kerékpártárolókat, szelektív hulladékgyűjtőket is létesítettek. A fejlesztés során az iskola és az óvoda épületének részleges akadálymentesítésére is sor került. Az uniós támogatásnak köszönhetően a tóalmási gyermekek ma már modern, 21. századi környezetben tanulhatnak.
Pár hetes sikertörténet az újhartyáni is. Itt jelenleg 520 gyerek él, de – ahogy a településen látják – tíz év múlva 1378-ra emelkedhet a számuk. Az újhartyáni német nemzetiségi óvodát máris „hozzáigazították” az új helyzethez. A 380 milliós támogatással felújított épületben az eddigi 120-ról 180-ra emelkedett a férőhelyek száma, a konyha kapacitása pedig 240 adagról 400-ra.
Az épületegyüttest itt is akadálymentesítették (ami szintén feltétele az integrált nevelésnek), itt is futotta eszközök beszerzésére konyhai kisgépektől az óvodai nevelést segítő fejlesztő eszközökig és az udvari játékokig. Természetes, hogy épült tornaszoba is. Újszerű viszont a „sószoba” kialakítása, amely prevenciós szerepet tölt be: a gyermekkorban gyakran előforduló felső légúti megbetegedéseket segít megelőzni. Ma még ugyancsak különlegesség, hogy az épületben geotermikus energia felhasználásával fűtenek, hűtenek.
A Nemzeti Iskolafelújítási Program pályázatai 2007-ben kerültek először kiírásra. Az első két évben négy alkalommal, három körben lehetett pályázni. Idén pedig megjelentek a leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára készült komplex programok is. Célterületük megegyezik a korábbi kiírásokéval.
Ami pedig a 2009–2010-es év újabb iskolafejlesztési támogatásait illeti: a némileg szűkösebb keretek mellett sem áll le a program. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség lapunkat úgy tájékoztatta: várhatóan még három régióban jelennek meg további pályázatok.
Változást jelent viszont, hogy az új fejlesztésekkel szemben nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági szempontok. A korábbi pályázatokhoz képest az is eltérést jelent, hogy az idei kiírás szerint előnyben részesülnek azok a pályázók – ellentétben az eddigi összes, majd 5500 oktatási intézménnyel –, akik óvodai fejlesztésre, bővítésre vállalkoznak.
Ám még ezek a „megszorítások” is inkább a nemzet épülését vetítik előre, mintsem baljós órák eljövetelét.
