Szúnyogirtás: veszélyes a módszerünk
A szúnyogirtás hatékonysága sem jó.
Július végén több helyen is megjelent a hazai sajtóban, hogy a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium szakemberei a kémiai kezelések visszafogott használatát javasolják. Holott a - szakember szerint – a kémiai gyérítés olcsóbb és gyorsabban kivitelezhető, mint a biológiai. Utóbbi viszont – megfelelően alkalmazva – környezetkímélőbb és hatékonyabb is lehet. Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN ÖK főigazgatója, a Szúnyogmonitor vezető kutatója a Portfolionak elmondta, a kémiai irtószer csak akkor hat, ha az aktív repülési időszakukban éri a szúnyogokat a permet.
„Hiába járják végig esténként a permetezőautók a településeket, nem mindenhol a kívánt időszakban tudják kijuttatni az irtószert, így csökken annak hatékonysága”
– tette hozzá a főigazgató.
A legnagyobb probléma a környezetkárosító hatásuk
Mivel hatóanyaga egy általános idegméreg, a legtöbb repülő rovart elpusztítja, de a táplálékláncban eljuthat a gerincesekbe is. Egyes vizsgálatok szerint minden 1000, kémiai módszerrel elpusztított rovarból csak 1-2 egyed a gyérítendő csípőszúnyog.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. augusztus 12., 11:20
Így próbálnak a szúnyogok által terjesztett járványos betegségek ellen fellépni. Többek között a Dengue-láz terjedését is segíthetnek megelőzni azok a baktériumokkal fertőzött szúnyogok, amelyeket drónokkal juttattak célba.
Életmód
2024. augusztus 2., 14:00
Mikor az ember egy kellemes nyári estén a lenyugvó nap fényében gyönyörködne a kertben, vagy a dolgos hétköznapok fáradalmait pihenné ki, ott zümmög a kis láthatatlan ünneprontó szúnyog a füle mellett, mintha a csípést egy pszichikai hadjárat előzné meg. A szúnyog tudatja, már kipécézett magának, és hamarosan a vérünket veszi. De vajon miért zümmög a szúnyog a fül körül?
Zöld
2024. augusztus 1., 11:24
Sokan nem tudják megkülönböztetni az ázsiai tigrisszúnyog és az egyszerű szúnyog csípését, pedig az akár életmentő is lehet. Következő cikkünkben ebben nyújtunk segítséget.
„Amikor azt mondják, a kémiai irtószer nem káros az emberre, úgy kell érteni, mintha valaki elszívna egy cigarettát. Egytől még nem sok baja lehet, de aki rengeteget dohányzik, tüdőrákot kaphat. Tehát nagy dózisban az emberre is hatása van, nem véletlenül kérik, hogy csukjuk be az ablakot, és mossuk meg a permetezés után a kertben szedett gyümölcsöket”
– hangsúlyozta a szakember.
De mellé is lehet fogni
A kémiai irtószerekkel jóformán csak tüneti kezelést biztosíthatunk, mivel csak a kifejlett példányokat pusztítja el, a lárvákra nem hat. A biológiai eljárás azért is tűnik hatékonyabbnak, mert az a vízben fejlődő lárvákra is hat. Ráadásul a felhasznált irtószer specifikusan hat a csípőszúnyogokra, így más élőlényeket nem pusztít el. Igaz, egy rosszul tervezett és kivitelezett biológiai irtással mellé is lehet fogni, mert a nem megfelelő tenyészidőben vagy tenyészhelyen alkalmazva nem érhető el olyan látványos eredmény.
„A szakszerű előtérképezés, az irtószer ára és kijuttatási módja mind növelik a biológiai gyérítés költségeit, de ha figyelembe vesszük az elérhető hatékonyságot és a környezeti károk elkerülését, ez egy jobban megtérülő befektetés lehet a települések számára, mint a kémiai irtás”
– mondta a kutató. Úgy véli, az integrált szúnyoggyérítési stratégia alkalmazásaa legjobb módszer, amelyben helyet kap a szúnyogok és a kórokozók rendszeres monitorozása, és a valós ökológiai és járványügyi helyzethez igazított gyérítési módszerek alkalmazása. Utóbbi az aktuális helyzettől függően kombinálhatja a biológiai, kémiai, de akár a háztáji védekezési technikákat is.
Nincs járványügyi veszély
Magyarországon az utóbbi tíz évben három új inváziós csípőszúnyogfaj jelent meg és terjedt el nagy mennyiségben néhány helyen. E fajokról laboratóriumi körülmények között beigazolódott, hogy több kórokozó terjesztésére képesek. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy hazánkban e fajok komoly járványügyi veszélyt jelentenek. Az invázió mostani szakaszában a kutatók legfontosabb feladata megérteni, hogy az újonnan megjelenő fajok ténylegesen milyen vírusok terjesztésében vesznek részt a hazai környezetben, és hogy ezek a mintázatok hogyan változnak a jövőben.
Ebből a szempontból megnyugtató, hogy több ezer befogott példány genetikai szűrése alapján a jelenlegi helyzet szerint e fajok nem fertőzöttek sem a nyugat-nílusi láz, sem a chikungunya, dengue és zika vírusával. Az egyedüli kórokozó, amelyet az ázsiai tigrisszúnyog begyűjtött mintáiban a kutatók találtak, az a kutyák szív-, valamint szem- és bőrférgességét okozó féreg (Dirofilaria) volt, de ezt a betegséget őshonos szúnyogjaink is terjeszthetik.
Nemrég írtunk arról, hogy kilenc vármegyében is irtják a szúnyogokat, illetve arról, hogy mi magunk is könnyen védekezhetünk ellenük.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pexels / Anuj)
