Ezek a régi magyar fiúnevek újra egyre népszerűbbek

A név egy egész életre ható címke, amit az utóbbi években egyre tudatosabban adunk a gyerekeinknek.

2026. február 4., 13:38

Szerző:

A név az első ajándék, amit kapunk, és az utolsó, ami megmarad utánunk. Régen a gyermeket váró fiatalok kevés időt töltöttek azzal, hogy kitalálják a születendő gyermek nevét. Az elsőszülött fiú rendszerint az apja nevét kapta, az utána következők esetében pedig nagyjából 8-10 név közül választottak. Így lett az utcában egyre több Benedek, István, József, János és Kálmán.

Ezeket a neveket aztán idővel felváltották a modernek, miután évente több tucat új nevet engedélyezett a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Kutatóközpontja. Volt, aki a Szentistván nevet kívánta a gyerekének adni azért, hogy mindig emlékezzen az államalapítóra. Előfordult a Jézus és a Lucifer nevek kérelme is. A becenévi alakokat továbbra is előszeretettel próbálják bejegyeztetni a szülők, sikertelenül: Beni, Dani, Nonó, Sani, Sanca, Jani, Zola, Ari. Ez most úgy tűnik, meg fog változni, a legutóbbi 145 javaslatból mindössze egyet fogadott el az újonnan felállított utónév bizottság és társadalmi igény is mutatkozik arra, hogy a tradicionális nevek visszatérjenek. 

A név divat folyton változik

A kilencvenes években a szappanoperák hatására megjelentek az olyan latin-amerikai csengésű nevek, mint a Rómeó, Dominik, Alex, Olivér. Majd a kétezres években a globális popkultúra hozott be olyan modern kedvenceket, mint a Noel vagy a Benett. Mostanában pedig egy egészen más, mélyebb trend rajzolódott ki: a magyar szülők tömegesen térnek vissza a gyökerekhez.

A jelenség leglátványosabb képviselője a Levente. Ez a név, amely fiatal hőst vagy létezőt jelent, nem csupán egy a sok közül. Ez az a név, amely évtizedek óta tartja magát a top 5-ben, dacolva minden divathullámmal. A Levente sikere mutatja meg leginkább, mire vágynak a mai szülők: egy olyan névre, amelynek van történelmi súlya, férfias hangzása, mégis könnyen kiejthető és beleillik a modern környezetbe is.

Hasonló utat járt be a Zalán is. Bár a nevet Vörösmarty Mihály alkotta meg a Zalán futása című eposzában, mára annyira beépült a köztudatba, hogy sokan tősgyökeres ómagyar névként tekintenek rá. Népszerűsége a 2020-as évek közepén is töretlen, hiszen egyszerre hordozza a romantikus hazaszeretetet és a lágy, dallamos hangzást.

Most jön el a nagyapai nevek reneszánsza?

Szociológusok szerint a globalizáció ellensúlyozásaként felerősödött az igény a nemzeti identitás kifejezésére. A világ kinyílt és a gyerekeink már nemzetközi környezetben nőnek fel, a név az az iránytű, amely jelzi a származást. A Keve, Előd, Botond, a Csongor vagy a Hunor választása mögött gyakran az a szándék áll, hogy a gyermek egy erős, karakteres nevet kapjon, amely elmesél egy történetet a buzogányos vitézekről vagy a csodaszarvas legendájáról.

Ugyanakkor egy másik, finomabb folyamat is zajlik: a 20. század közepének klasszikusai, a Jánosok, Lászlók és Istvánok kora után egy generációnyi szünet következett, amikor ezek a nevek „öregesnek” számítottak. Most viszont, hogy ezek a nevek már a dédszülők generációját idézik, ismét frissnek és elegánsnak hatnak.

Nagy visszatérők az anyakönyvi kivonatokban

A Nándor például az utóbbi két év egyik legnagyobb visszatérője. Míg húsz éve alig adták, ma már egyre többször halljuk a játszótereken. Ugyanez igaz a Vencel vagy a Konrád nevekre is, amelyek a régi polgári világ méltóságát hozzák vissza a modern lakóparkok falai közé.

A statisztikák azt mutatják, hogy a bibliai klasszikusok – mint a Máté, a Bence vagy a Dániel – képezik a névadás stabil alapját, de a valódi karaktert a feltörekvő régi magyar nevek adják. Érdekes megfigyelni, hogy a szülők kreativitása is nő: egyre többen keresnek rá a régi magyar keresztenevek archívumában az olyan elfeledett nevekre, mint a Bende, a Zétény vagy a Kende. Ezek a nevek még nem vezetik a toplistákat, de népszerűségük évről évre duplázódik.

 (Fotó: Pexels)