Így tartsa karban a testét 60 év felett

A séta az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy karbantartsd a tested, megőrizd egészségedet, és a felesleges kilóktól is megszabadulj. Ehhez remek támpontot ad egy napi lépésszámcél kitűzése. Értelemszerűen az évek előrehaladtával ez a limit változhat, más mennyiség kell 25, és más 60 évesen.

2024. április 1., 11:58

Szerző:

Egy friss kutatás most azt vizsgálta, hány lépést kell megtenni hatvanéves kor felett ahhoz, hogy jó kondiban maradjon az ember, és a szívbetegségeket is elkerülje, 60 év felett – írja a Femina.

Hány lépést kell megtenni egy nap 60 éves kor felett?

A JAMA Cardiology című szaklapban megjelent, közel hatezer 63-99 év közötti amerikai nő bevonásával készült tanulmány arról számol be, hogy átlagosan napi 3600, normál tempóban megtett lépés 26%-kal csökkenti a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát. A kutatás gyorsulásmérővel mérte a fizikai aktivitást, az ülőmunkával töltött időt, emellett pedig a szívelégtelenség kockázatát is vizsgálták. Az átlagosan hét és fél éves követési idő alatt 407 - orvosok által megerősített – szívelégtelenségi esetet azonosítottak.

A szívelégtelenség kialakulásának kockázata átlagosan 12%-kal, illetve 16%-kal volt alacsonyabb minden napi 70 perc könnyű intenzitású, illetve minden napi 30 perc közepes és erős intenzitású tevékenységgel töltött idő esetén. Ezzel szemben minden egyes üléssel töltött másfél óra átlagosan 17%-kal növelte a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát. 

A tanulmány vezető szerzője szerint a napi 3000 lépés elérhető és észszerű cél, ami egyensúlyban lenne a résztvevő nők aktivitásával, mégis nagyot dobna egészségi állapotukon, és meghosszabbítaná a várható élettartamot.

Időskori depresszió: az állandósult bánat, az életkedv elvesztése nem az öregedés velejárója

Az időskori depressziót sokan fel sem ismerik, nem fordulnak orvoshoz, így nem is diagnosztizálják az esetek többségét, mert azt gondolják, az életkedv elvesztése szükségképpen együtt jár az öregedéssel. Pedig a depresszió minden életkorban szakszerű segítséget igényel!

A időskori depresszió a demenciával járó kórképek után a második leggyakoribb pszichiátriai betegség. Az idős populáció arányának növekedésével párhuzamosan nő az időskori lelki problémák aránya, és azzal gyakran együtt járó problémák egyéni és társadalmi terhe is.

Felmérések szerint a 60 évesnél idősebb lakosságban a depressziós tünetek aránya meghaladja a 15 százalékot. Ebből a feltétlen kezelést igénylő depresszív zavarok aránya átlagosan 5 százalék. Az időskori depresszió azonban sajnos mindenütt a világon alulkezelt betegség. Ennek számos oka van: pl. a testi betegségek elfedik a lelki tüneteket, vagy a lelki tüneteket a testi betegség természetes velejárójának tekintik, illetve egyéb pszichiátriai zavarok (demencia, szorongás) elfedhetik a tüneteit. A felismerés és kezelés hiányosságát okozhatja az az időskorral kapcsolatos mítosz, miszerint „az idős ember depressziós, és minden oka meg is van rá".

A kezeletlen időskori depresszió veszélyei

A nem kezelt depresszió számtalan kockázattal jár. Bármely korban növeli az öngyilkosság kockázatát, rizikófaktort jelent a pszichoszomatikus betegségekben, gátja a szociális funkcióknak, fokozza a szomatikus megbetegedéseket, és az ezek következményeként bekövetkező halálozást.

Az idősebb kori depresszióban a veszélyek hatványozódnak, mert a depressziós állapotok: rontják a testi betegségek gyógyulásának esélyeit; fokozzák a testi és a lelki szorongás tüneteit; károsan befolyásolják a keringési faktorokat; csökkentik a motoros tevékenységeket – vagy éppen túlhajtják azokat; megnövelik a kórházi kezelések időtartamát; nem segítik a beteg (és esetenként családja) együttműködését.

(Kiemelt kép: Thomas Warnack / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)

 

A japánkertnek és a japán stílusban épült kertnek az a célja, hogy egyszerre gyönyörködtessen és elgondolkodtasson, békés, nyugalmat árasztó helye legyen az elmélyülésnek, meditációnak. Ugyanakkor a japánkertben fellelhetjük az érdekes formájú köveket, ritka növényfajokat is.