Íme a japán bevásárlási módszer, a mottainai, amivel heti 40 ezret is megtakaríthat
A mottainai nevű japán szemlélet lényege, hogy úgy bánik az élelemmel és a pénzzel, mintha minden falatnak értéke lenne, ez a bevásárlásnál is látványos megtakarítást hozhat.
A mindennapi rohanásban könnyű beleszaladni ugyanabba a körbe: gyorsan bevásárol, közben becsúszik pár „jó lesz még valamire” impulzusvétel, aztán pár nap múlva jön a felismerés, hogy a hűtőben ott fonnyad valami, amit végül kidob. A japán „mottainai” kifejezés nagyjából azt jelenti: „kár érte, túl jó ahhoz, hogy kárba vesszen”, és pontosan erre a pazarló spirálra kínál egyszerű, betartható ellenszert. Ismerje meg a japán bevásárlási módszert, és takarítson meg több tízezret havonta!
A japán bevásárlási módszerrel nem fog többé pazarolni
A mottainai nem egy trükkös kuponvadászat, hanem gondolkodásmód: tisztelet az erőforrások – köztük az étel – iránt, és tudatos döntés a pazarlás ellen. Namiko Hirasawa Chen, a Just One Cookbook alapítója úgy írja le, mint egy olyan szemléletet, amely arra tanít, hogy csak annyit használjon, amennyi tényleg szükséges, és ne többet.
A módszer bevásárlásnál azért hatásos, mert két helyen „fogja meg” a pénzszivárgást: egyrészt visszafogja az impulzusvételt, másrészt rákényszerít arra, hogy a már megvett alapanyagokból ténylegesen étel is legyen, ne kidobott tétel.
Mottainai 3 lépésben: lista, rugalmas alapanyagok, maradékból új étel
A mottainai-gyakorlat a hétköznapokban meglepően kézzelfogható. A szerző egy hétig tudatosan így vásárolt: bevásárlólistát írt, és igyekezett csak azt megvenni, ami a tervezett ételekhez kell, mert szerinte az impulzusvásárlás a leggyakoribb oka az otthoni élelmiszerpazarlásnak.
A második lépés a „rugalmas” alapanyagok előnyben részesítése: olyan tételek kerülnek előtérbe, amelyeket többféleképpen fel tud használni akkor is, ha közben változik a kedve vagy a programja, például tojás, fagyasztott hús, illetve tartósabb zöldségek.
A harmadik lépés a maradék újragondolása: a szerző azt a szabályt tűzte ki, hogy minden étkezéshez felhasznál valamit a hűtőben, fagyasztóban vagy kamrában „bennragadt” készletekből, és a maradékot nem „másnapi ugyanazként”, hanem új fogás alapjaként kezeli.
A módszer nála kézzelfogható eredményt hozott: a korábbi héthez képest 127 dollárral, azaz körülbelül 41 ezer forinttal kevesebbet költött élelmiszerre.
(Fotó: Freepik)









