Diéta: a fehérje nem mindenható – inkább ezt egye, ha tovább akar élni és kerülné a rákot
Ha szóba jött a diéta, az utóbbi időben általában mindenki a minél magasabb fehérjebevitelt ajánlgatta. Pedig...
Az egyik legismertebb és jelenleg legnépszerűbb diéta a ketogén étrend, amely ugyan nem kizárólag a fehérjére épít, de a szénhidrátokat drasztikusan visszaszorítja, és így a fehérje szerepe megnő. Ebben az étrendben a fehérje mellett a zsírok dominálnak, a cél pedig az, hogy a szervezet ketózisba kerüljön. A fehérjebevitel itt mérsékelten magas, de mindenképp hangsúlyosabb, mint egy átlagos vegyes étrendben – és nem ez az egyetlen diétázós trend az utóbbi időben, ami azt emeli ki, hogy mennyire fontos a magas fehérjebevitel, ilyen például a paleo étrend is többek között. A BBC friss összeállítása most figyelmeztet arra, hogy ebben a nagy proteinhabzsolásban azonban könnyen megfeledkezik az ember valami másról: a rostokról.
Diéta: a rost se legyen mostohagyerek!
Régóta szorosan összefonódott egymással a magas fehérjebevitel és a fittség, az egészség, az izmos test. A hagyományos és a közösségi média rengeteg forrásból szajkózza, hogy aki egészséges és szép szeretne lenni, az fogyasszon sok-sok fehérjét. És természetesen egy olyan alapvető fontosságú alkotórészéről van szó az emberi étrendnek, ami minden bizonnyal kiemelt figyelmet érdemel, de ez nem mehet más, hasonló fontosságú élelmiszerek rovására, és igen, nemcsak fehérjére van szükségünk, hanem rostokra is.
A brit példa, illetve számok minden bizonnyal valamelyest hasonlítanak a magyar helyzetre is. A napi ajánlott rostbevitel 30 gramm körül van, de a szigetországban egy felmérés azt mutatta ki, hogy egy átlagember ehhez képest mindössze 16,4 grammot fogyaszt a 30 helyett, azaz az ajánlott rostmennyiségnek alig a felét juttatja a szervezetébe. A lakosság mindössze 4%-a fogyaszt annyi rostot, ami az ajánlások szerint egészséges. Szóval szuper, ha az ember figyel arra, hogy elég fehérjét fogyasszon, de akkor már ne maradjon el a rostbevitel sem!
Mire jó a megfelelő rosttartalmú diéta?
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Szórakozás
2026. január 16., 11:31
Bódi Csabi az ozempicre és a gyomorszűkítő műtétre utal, ezek egyikét sem vette igénybe rendkívül látványos fogyásához.
Szórakozás
2026. január 13., 09:53
Csomor Csilla színésznő azt mondja, még nem teljesen elégedett a testével.
Szórakozás
2026. január 9., 08:39
Kunovics Katinka nemcsak a számot mondja el, arról is beszél, miben változott meg az élete a nagy fogyás révén.
Kevin Whelan, a londoni King's College dietetikaprofesszora a következőket mondja a megfelelően magas rosttartalmú étrend élettani hatásairól:
„Azok, akiknél magasabb a rostbevitel, tovább élnek, kevesebb a szív- és érrendszeri megbetegedésük, kevesebb rák alakul ki náluk, és kisebb a kockázata az olyan szindrómáknak is, mint például a cukorbetegség.”
Ennél több motiváció valószínűleg nem is kell ahhoz, hogy az ember ne csak a kalóriákat kezdje számolgatni, illetve azt nézze, hogy mennyi fehérjét visz be a szervezetébe, hanem a rostfogyasztásra is odafigyeljen – de persze hozzá kell még tenni azt is, hogy a megfelelő rosttartalmú étrend elengedhetetlen a jó bélműködéshez. Nem kell persze átesni a ló túloldalára, és innentől kezdve rostot rosttal fogyasztani a többi tápanyag kárára: a kulcs éppen az, hogy minden szükséges tápanyagot megadjunk a szervezetünknek.
Kézenfekvő kérdés: Jó, de akkor mit egyek?
A válasz: minél több, minél kevésbé feldolgozott zöldséget. A magas rosttartalmú ételek ugyanis jellemzően növényi eredetűek, és főként azokban találhatók meg nagy mennyiségben, amelyek kevésbé feldolgozott formában kerülnek az asztalra. Kiemelkedően rostgazdagok a teljes értékű gabonák és az ezekből készült termékek, például a zab, a zabpehely, a barna rizs, a bulgur, a köles vagy a teljes kiőrlésű kenyér és tészta. Nagyon jó rostforrásnak számítanak a hüvelyesek is, így a lencse, a csicseriborsó, a szárazbab különböző fajtái és a sárgaborsó. Ezek az ételek egyszerre tartalmaznak sok rostot és növényi fehérjét, ezért különösen laktatóak, és hosszabb időre biztosítanak teltségérzetet. A leveles zöldségek szintén fontos szerepet játszanak a rostbevitelben, illetve a káposztafélék, a brokkoli, a karfiol, a sárgarépa, a cékla és a tökfélék.
A BBC összeállítása szerint új trend a közösségi médiában, hogy egyre többen ajánlják a magas rosttartalmú étrendet. A lényeg mindenesetre: ne csak ezeket egye, de ezeket is!
(Kiemelt kép: Freepik/teksomolika)
