Apácafingocska: így készül a legfinomabb fánk, baracklekvárral az igazi
Az apácafingocska nevéhez több legenda köthető, annyi biztos, hogy égetett tésztából készül, mutatjuk a receptet.
Az apácafingocska (franciául pets-de-nonne, németül Nonnenfürzle) egy könnyű és levegős édesség, amely valójában egy bő olajban kisütött édes tészta. Távoli rokonságba hozható a fánkkal, de amíg a hagyományos szalagos fánk élesztős, kelt tésztából készül és tömörebb a textúrája, addig az apácafingocska égetett tésztából áll és sokkal buborékosabb, belül majdnem teljesen üres, szinte elolvad az ember szájában.
Az apácafingocska elnevezése a textúrára utal
Az apácafingocska nevéhez kötődő legenda szerint a recept egy véletlennek köszönhető. Állítólag egy francia apáca, bizonyos Ágnes nővér a konyhán dolgozva egy váratlan szellentés miatti ijedtében véletlenül egy kanálnyi tésztát ejtett a forró zsírba. A tészta gyönyörűen felfújódott, és kiderült, hogy az eredmény finomabb lett, mint az eredetileg tervezett sütemény. Léteznek más magyarázatok is. Német etimológusok szerint a sütemény eredeti neve: Nonnenfürtchen volt, ami azt jelenti: apácák készítették. Ebből lett a népnyelvben a tréfás Nonnenfürzl, hiszen sütés közben a tészta szusszan egyet.
Persze ne legyünk álszentek, az apácafingocska neve első hallásra valóban pajzánnak vagy tiszteletlennek tűnhet, a gasztronómia történetében azonban évszázados múltra tekint vissza. Az elnevezés a tészta rendkívüli könnyedségére, levegős szerkezetére utal.
Több országban közkedvelt édesség
Alapja az úgynevezett égetett tészta, ami lisztből, vízből (vagy tejből), vajból és tojásból készül. A tésztából apró galuskákat szaggatnak, és forró, bő olajban sütik ki. Sütés közben a golyócskák felfújódnak, belül üregesek és könnyűek lesznek. Legtöbbször fahéjas porcukorral meghintve, baracklekvárral kínálják.
Egyébként nem csak nálunk és a franciáknál ismert ez az édes étel, Angliában nun's puffs (apáca fújás) néven találkozhatunk vele, ami némileg finomított változata az eredeti elnevezésnek.
Apácafingocska recept
Hozzávalók:
- 250 ml víz (vagy fele víz, fele tej a krémesebb ízért)
- 80 g vaj
- 1 evőkanál cukor
- 1 csipet só
- 150 g finomliszt
- 4 db közepes tojás
- Olaj a sütéshez
- Fahéjas porcukor a tálaláshoz
Az „égetés” lényege, hogy egy lábasba öntsük bele a vizet (vagy a tejjel kevert vizet), adjuk hozzá a vajat, a cukrot és a sót. Forraljuk fel, amíg a vaj teljesen elolvad. Amikor forr a víz, vegyük lejjebb a lángot, és egyszerre öntsük bele a lisztet. Egy fakanállal gyorsan és erősen keverjük össze. Addig főzzük (égessük), amíg a tészta összeáll egy gombóccá, és elválik az edény falától. Akkor vagyunk készen, ha egy vékony fehér réteg marad a lábas alján.
Ezután tegyük át a tésztát egy tálba, és hagyjuk hűlni pár percig. Fontos, hogy ne legyen tűzforró, mert akkor megfő benne a tojás, de ne is hűljön ki teljesen. Egyenként adjuk hozzá a tojásokat. Minden egyes tojás után alaposan dolgozzuk el a masszát. A végén egy fényes, sűrű tésztát kell kapnunk.
Hevítsünk olajat egy magas falú edényben kb. 180°C-ra. Két teáskanál segítségével szaggassunk apró, diónyi galuskákat a forró olajba. Ne tegyünk egyszerre túl sokat, mert a golyók sütés közben a háromszorosukra fognak nőni, ha elég forró az olaj.
Süssük a fánkocskákat addig, amíg szép aranybarnák lesznek. Közben látni fogjuk, ahogy maguktól megfordulnak a zsírban. Ha készen vagyunk, szedjük ki papírtörlőre és még melegen forgassuk meg a fánkokat alaposan fahéjas porcukorban, és kínáljunk melléjük házi baracklekvárt.
(Fotó: Gemini AI)









