Ebben az életkorban kezdődik el a szellemi hanyatlás
Az idősebb generációk körében a szellemi hanyatlás legalább akkora problémát jelent, mint a krónikus betegségek.
Minél idősebb valaki, annál inkább foglalkoztatja a kérdés, hogy a szellemi hanyatlás miként kerülhető el. Ehhez azonban azt is fontos tudni, hogy mikor kezdődik el a folyamat, amire most egy friss kutatás adott választ – hívta fel a figyelmet az InfoStart a noklapja.hu cikkére hivatkozva.
Akik arra kíváncsiak, hogy meddig működik tökéletesen az agyuk, azoknak egy átfogó MRI-re alapuló kutatás adhatja meg a választ. A cambridge-i kutatók összesen 3800 ember agyát vizsgálták meg, akik között jelen voltak az újszülöttektől kezdve minden korosztályból, egészen 90 éves korig. Mint azt tanulmányukban kifejtették, öt fő szakaszt azonosítottak az agy állapotát illetően, és azt is sikerült feltérképezni, hogy mikor történhetnek először drámai változások. Egy konkrét életkor is megjelöltek, hogy a szellemi frissesség szempontjából az agy meddig marad friss, azt követően azonban lassú leépülés következik.
A szellemi hanyatlás ebben az életkorban kezdődhet el
A kutatók kifejtették, hogy az agy 0-tól 9 éves korig olyan, mint egy építkezési terület: a szürkeállomány (ami a gondolkodásért és az emlékekért felel) és a fehérállomány (a kommunikációért felelős terület) vadul növekszik, a redők stabilizálódnak. Kilenc éves kor körül jön az első nagy ugrás: ekkor mutatkoznak meg igazán a kognitív képességek, mintha valaki egyszerre kapcsolná fel az összes lámpát az agyban. Ha ilyenkor sok ingert kap a gyerek – játék, olvasás, társaság –, azzal életre szóló előnyre tehet szert.
9-től 32 éves korig finomhangolódik minden: rövid, gyors idegi kapcsolatok épülnek ki, hogy az agy hatékonyabban „beszéljen” önmagával. A harmincas évek elejére éri el a csúcsot, ekkor a „legélesebb az eszünk”, de ez az időszak hozza a legtöbb mentális gondot is: a depresszió és a szorongás gyakran ekkor csap le. Aki ekkor tornáztatja az agyát különböző kihívásokkal, később könnyebben tartja majd a lépést szellemileg is a világ változásaival.
32-től 66 éves korig szinte semmi sem változik igazán: ez a leghosszabb, legnyugodtabb fázis, ahol az intelligencia és személyiség kikristályosodik. A kapcsolatok száma ritkulhat, de amelyek megmaradnak, azok erősebbé válnak, az agy pedig hatékonyan működik. Ha ekkor épít ki jó szokásokat – olvasás, sport, társasági élet –, sokat tesz a későbbi évekért, mert az agy rugalmasabb, mint gondolnánk. Ahogyan arról a 168.hu felhívta a figyelmet, bizonyos rossz szokások viszont felgyorsíthatják az agy öregedését.
66 éves kor körül azonban fordul a kocka: az idegi kapcsolatok ritkulnak, a fehérállomány minősége romlik, az agyterületek elkülönülnek. A magas vérnyomás és a cukorbetegség ilyenkor gyorsíthatja a folyamatot. 83 éves kor felett jön a mélypont: a kulcsfontosságú részekre támaszkodik az agy, mert a régi bekötések eltűnnek, de újrarendeződik, hogy túléljen. A kutatók szerint azonban jó hír, hogy aktív életmóddal lassítható ez a hanyatlási folyamat, például a gyakori séták, a fejtörők megoldása, és az aktív társasági élet mind segítenek ebben.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Unsplash)









