A vércsoport is növelheti a korai sztrók esélyét

Egyre több kutatás utal arra, hogy bizonyos vércsoportú felnőttek esetében nagyobb lehet a sztrók, különösen korai életkorban bekövetkező agyi érkatasztrófa kockázata.

2026. március 3., 13:38

Szerző:

Az orvos- és egészségkutatók hosszú ideje vizsgálják a sztrók, azaz az agyvérzés vagy agyi infarktus rizikófaktorait, amelyek között a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a dohányzás jól ismert tényezők. Azonban egyre több tudományos vizsgálatban merül fel az a megfigyelés is, hogy a vércsoport – amely az öröklött vérsejt-antigének alapján alakul ki – szintén befolyásolhatja az esélyeket, különösen fiatalabb felnőttek körében. A vizsgálatok szerint például az A típusú vércsoporttal rendelkezőknek nagyobb esélyük van korai sztrók kialakulására, míg az O vércsoportúaknál alacsonyabb ez a kockázat.

Ennél a vércsoportnál nő a sztrók kockázata

Több nagyszabású genetikai és népességszintű tanulmány feltárta, hogy a vércsoport az agyi érkatasztrófa kockázatával is összefügghet. Ha valakinek A típusú vércsoportja van, akkor a kutatások szerint akár 16–18 százalékkal nagyobb eséllyel szenvedhet el sztrókot 60 éves kor előtt, összehasonlítva más vércsoporttal rendelkezők esélyeivel.

Ezzel szemben a 0 vércsoportúaknál a rizikó általában alacsonyabb, nagyjából 12 százalékkal kisebb, ami egyrészt a véralvadási folyamatok eltérő működésével magyarázható.

Így csökkentheti a sztrók kockázatát

A biológiai magyarázatok szerint a különböző vércsoportokhoz kötődő fehérje- és alvadási faktorok – például a von Willebrand-faktor és a VIII-as faktor – eltérő szinteken vannak jelen a vérben, ami hatással lehet a vérrögképződésre és így a koszorúér- vagy agyi érkatasztrófa esélyére is.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a vércsoport önmagában nem határozza meg sorsunkat: bár statisztikai összefüggéseket találtak, a sztrók kialakulása komplex folyamat, és számos egyéb tényező – mint például a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség vagy az elhízás – sokkal erősebben befolyásolja a kockázatot.

A vércsoporttal kapcsolatos megállapítások elsősorban arra szolgálnak, hogy jobban megértsük a sztrók rizikófaktorainak biológiai hátterét. Ugyanakkor az egészségügyi szakemberek azt hangsúlyozzák, hogy a vércsoport nem helyettesíti a szokásos rizikóbecslést vagy szűréseket. A legfontosabb prevenciós lépések – például a vérnyomás rendszeres ellenőrzése, a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres mozgás és a dohányzás elkerülése – minden vércsoportú ember számára ajánlott.

A genetikai tényezők, mint a vércsoport, akkor kapnak nagyobb hangsúlyt, ha más rizikófaktorok is fennállnak, vagy ha valaki családi halmozódást észlel az érrendszeri betegségek terén. Ezért érdemes egészségügyi szakemberrel is konzultálni, ha valaki aggódik a sztrók kockázata miatt, függetlenül attól, hogy milyen vércsoportú.

(Fotó: Freepik)