Figyelmeztet a Semmelweis Egyetem: ezért káros, ha túl sok fehérjét eszik
A Semmelweis Egyetem szerint a nyugati étrend eleve bőven fedezi a fehérjeigényt, ezért a fehérje-étrendkiegészítők feleslegesen túlterhelhetik, akár károsíthatják is a vesét.
A fehérjefogyasztás körül régóta zajlik a vita, a Semmelweis Egyetem (SOTE) most mégis egyértelmű üzenetet fogalmaz meg: nem az a kérdés, hogy kell-e fehérje, hanem az, hogy kinek és meddig ésszerű a mennyiség. A „minél több protein, annál jobb” szemlélet könnyen félrevihet, főleg akkor, ha az étrend mellé rendszeresen érkeznek a fehérjeporok és a proteindús kiegészítők is.
Sokkal több fehérjét viszünk be, mint amire a szervezetnek szüksége van
Dr. Tislér András nefrológus szerint a szervezet működéséhez legalább 0,6 gramm/testsúlykilogramm/nap fehérjére van szükség, ellenkező esetben a test akár az izmokból is „pótolhat”. Az általánosan hivatkozott ajánlás 0,8 g/ttkg/nap, vagyis egy 70 kilós embernél nagyjából 50–60 gramm fehérjéről beszélünk naponta.
A probléma ott kezdődik, hogy a nyugati étrenddel sokan eleve bőven az ajánlás felett járnak: gyakran 1–1,2 g/ttkg körüli mennyiséget fogyasztanak. Ha ehhez még rendszeresen jönnek a fehérjeporok, „protein” feliratú termékek és plusz adagok, a napi bevitel könnyen 2 g/ttkg közelébe kúszhat. Extrém esetekben, főleg a sportvilágban, előfordulhat 3–4 g/ttkg is, ami már nagyon magas, akár 200–300 gramm feletti napi mennyiséget jelenthet.
Miért a vese kerül a célkeresztbe, és kiknek kell igazán óvatosnak lenni?
A Semmelweis Egyetem magyarázata szerint a fehérjék lebontása során nitrogéntartalmú végtermékek (például karbamid) keletkeznek, amelyek a vesén keresztül ürülnek. Ha valaki tartósan túl sok fehérjét eszik, a vese folyamatosan fokozott terhelés alatt dolgozik, és ez bizonyos esetekben károsodáshoz is hozzájárulhat.
Egészséges veseműködés mellett a cikk szerint a napi 120–130 gramm fehérje várhatóan nem jelent gondot, krónikus vesebetegség esetén viszont kifejezetten javasolt 0,8 g/ttkg alá visszavenni a bevitelt. A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a fehérje mellett használt kiegészítők – például kreatin vagy különféle vitaminkomplexek – szélsőséges kombinációkban tovább növelhetik a terhelést.
A SOTE kiemeli: vannak élethelyzetek, amikor valóban magasabb a fehérjeigény (például csecsemőkorban, várandósság alatt, illetve 65 év felett), de ilyenkor is a személyre szabott, szakemberrel egyeztetett mennyiség a biztonságos út, nem a reflexből megemelt „még egy adag protein” a nap végén.
(Fotó: Freepik)
