Skizofréniát okozhat, ha macska van a családban
Egy kutatás újra ráirányította a figyelmet arra, hogy a macskákkal való együttélés és a skizofréniához kapcsolódó zavarok között lehet kapcsolat, de az ok-okozatot egyelőre nem támasztják alá biztos bizonyítékok.
A skizofrénia és a macskatartás közötti kapcsolat már régóta foglalkoztatja a tudományos világot. Egy 17 tanulmányt összegző elemzés 44 év kutatási eredményeit gyűjtötte össze 11 országból, és összességében erősebb összefüggést talált a macskával való érintettség és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között, mint amire a korábbi viták alapján sokan számítottak – számol be róla az RTL.
Újra és újra vizsgálják a macska által terjesztett élősködők és a skizofrénia kialakulása közötti kapcsolatot
A vizsgálatot John McGrath pszichiáter és az ausztráliai Queensland Centre for Mental Health Research munkatársai végezték. Összesen 11 ország – köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság – kutatásait elemezték újra.
A szerzők a kombinált eredményeknél nagyjából kétszeres kockázati szintet említenek, ugyanakkor hangsúlyozzák: a bevont vizsgálatok jelentős része eset-kontroll típusú volt, ami nem alkalmas arra, hogy kimondjuk, a macskatartás önmagában „okozza” a betegséget.
Egy 1995-ös tanulmány szerint a macskák által terjesztett Toxoplasma gondii nevű parazita és a skizofrénia kialakulása között kapcsolat áll fenn. Az élősködő fertőzött, nem kellően átsütött hús útján, szennyezett vízzel, valamint fertőzött macskák ürülékével is bekerülhet az emberi szervezetbe.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2025. augusztus 10., 12:31
A macska felismeri a nevét, még ha nem is mindig reagál. Legalábbis ez derül ki a kutatásokból, amelyek szerint a cicák képesek megkülönböztetni saját nevüket a többi szótól, bár nem mindig jönnek oda, amikor hívják őket.
Életmód
2025. augusztus 6., 16:19
Nem is hinné, a macska mennyi trükköt képes megtanulni. Lehet, hogy itt az ideje, hogy tanuljon a cicával egy mutatványt.
Csak az Egyesült Államokban becslések szerint körülbelül 40 millió ember hordozza a parazitát. A többség semmilyen tünetet nem tapasztal, ezért sokan nem is tudnak róla.
A Toxoplasma gondii az idegrendszert támadja, befolyásolhatja az idegsejtek közti kommunikációt. Korábbi kutatások összefüggésbe hozták: személyiségváltozásokkal, pszichotikus tünetekkel, egyes neurológiai betegségekkel, és a skizofréniával is.
Vannak még kérdőjelek
A mostani áttekintés alapján a kutatási eredmények korántsem mutatnak egységes képet. Egyes vizsgálatok azt vetik fel, hogy a gyerekkori macskával való kontaktus összefügghet a skizofrénia későbbi megjelenésének nagyobb esélyével, más tanulmányok viszont egyáltalán nem találtak kapcsolatot.
Akadtak olyan kutatások is, amelyekben a macskákkal érintkező résztvevők a skizofrénia-jegyeket mérő skálákon magasabb pontszámot értek el, illetve gyakrabban számoltak be pszichózisszerű élményekről. Ezek a mintázatok azonban nem minden vizsgálatban jelentek meg.
A részletesebb összesítés után a szerzők azt állapították meg, hogy a macskáknak kitett csoportban nagyjából kétszeres eséllyel fordultak elő skizofréniával összefüggő zavarok. Ez ugyanakkor továbbra sem bizonyítja, hogy a macskatartás okozná a problémát, legfeljebb egy lehetséges összefüggésre utal.
Az egyik tanulmány különösen árnyalt képet rajzol. A kutatók nem találtak összefüggést a 13 éves kor előtti macskatartás és a későbbi skizofrénia között. Amikor azonban a 9–12 éves életkort külön elemezték, már megjelent egy kimutatható kapcsolat.
Ez arra utalhat, hogy a gyerekkori érintkezés nem „egyforma súlyú” minden életkorban: elképzelhető, hogy a kockázat az életkorral változik, és ha létezik is úgynevezett kritikus időszak, annak határai nem egyértelműek.
Egy amerikai vizsgálat 354 pszichológushallgató bevonásával nem talált kapcsolatot a macskatartás ténye és a skizotípiát mérő pontszámok között. Volt azonban egy figyelemre méltó kivétel: azok, akiket korábban macska megharapott, magasabb értékeket értek el a skálán.
Egy másik kutatás hasonló eredményt jelzett, ugyanakkor a szerzők felvetették, hogy ebben nem feltétlenül csak egyetlen tényező játszhat szerepet: akár más, harapással vagy karmolással átadható baktériumok – például a Pasteurella multocida – is befolyásolhatják a képet.
A szerzők nyomatékosítják, hogy mindez legfeljebb összefüggést jelez, nem bizonyítékot. Nem lehet kijelenteni, hogy a macskatartás skizofréniát okoz, és azt sem, hogy egy esetleges fertőzés biztosan macskáról emberre terjedt.
(Fotó: alektas/Pixabay)
