5 jel, amiről a nárcisztikus gyermek azonnal felismerhető
Egy nárcisztikus gyermek nevelése minden szülő számára nagy kihívást jelent.
Minden gyerek életében előfordulnak olyan időszakok, amikor csak magukkal vannak elfoglalva, ez egy teljesen természetes jelenség. Ám sok szülőben felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor, ha ez az énközpontúság egyre inkább átlépi a határokat? Mikor beszélhetünk nárcisztikus gyermekről? A VerywellHealth összegyűjtötte azokat a jeleket, amelyek segítenek felismerni, ha a gyerek viselkedése nárcisztikus személyiségzavarról árulkodik.
A gyerekek fejlődése során megfigyelhető, hogy időnként mindannyian egy kicsit önzővé válnak, és ez részben normális is, hiszen az önállósodás egyik lépcsőfoka. Viszont ha ez az önközpontúság túlzóvá válik, és a pubertás kor után sem enyhül, az már aggodalomra adhat okot. Akkor beszélhetünk nárcisztikus vonásokról, amikor a gyermek folyamatosan csak magával törődik, és nem igazán érdekli, mi történik a körülötte élőkkel, vagy mivel okoz fájdalmat másoknak.
A nárcisztikus gyermek így viselkedik
Az egyik legszembeötlőbb jel, ha a gyerek folyamatosan azt szeretné, hogy ő legyen a figyelem középpontjában. Minden esetben elvárja az elismerést és a dicséretet, és ha nem kapja meg, dühös lesz, megbántódik. Másokkal lekezelően viselkedik, és úgy gondolja, ő mindenben jobb a társainál. A közvetlen környezetében élő, vele egykorúakat alábecsüli, de sokszor még a felnőtteket is megkérdőjelezi.
Az empátia nem az ő erőssége, mert nem könnyű számára megérteni mások érzéseit, és hajlamos azt hinni, hogy neki minden jár, ami csak az eszébe jut. Ha valami nem úgy történik, ahogyan ő azt szeretné, szinte minden esetben másokat okol, és nem vállalja a felelősséget a saját hibáiért.
Jellemző az is, hogy rendkívül érzékennyé válik a kritikákra. Egy nárcisztikus gyermek nagyon nehezen viseli, ha bárki is hibáztatja vagy megszidja, ezért gyakran megsértődik, és esze ágában sincs tanulni a hibáiból. Bántó megjegyzéseket teszt, sokszor kigúnyol másokat, a barátságok ápolásáért pedig egyáltalán nem tesz semmilyen erőfeszítést.
Ha egy gyerek különleges bánásmódot vár el otthon, és mindig úgy érzi, hogy neki „több jár”, mint a testvéreinek, esetleg többre tartja magát az osztálytársainál, az szintén árulkodó jel lehet.
Ugyanakkor fontos tisztában lennie azzal, hogy 18 éves kor alatt nem diagnosztizálnak nárcisztikus személyiségzavart, mert a személyiség fejlődése ebben az időszakban még változó. Ennek ellenére nagy segítség lehet a gyermek egészséges fejlődése szempontjából, ha a szülő már korán észreveszi a jeleket és szakemberek segítségét kéri.
A szakértők kihangsúlyozzák, hogy a legfontosabb az, hogy a szülő akkor se essen kétségbe, ha gyermekénél a fent felsorolt tulajdonságokat észleli. Sok múlik a nevelésen és a családi mintákon is. Lényeges, hogy a szülők megfelelő egyensúlyt alakítsanak ki: támogassák és becsüljék meg a gyermekeiket, de közben szabjanak világos határokat, hogy az önzőség ne alakulhasson ki, és főleg ne mélyüljön el a gyermekeknél. A figyelem, a szeretet és a következetesség együttesen segíthet abban, hogy a nárcisztikus vonások visszaszoruljanak, és egy empatikusabb, kiegyensúlyozottabb felnőtt váljon a kisgyerekből.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)









