Megdöbbentő diéták: őrült módszerekkel fogytak régen a magyarok
A magyarok korábban is gyakran diétáztak, egyes esetekben pedig igazán szélsőséges módszereket választottak.
Nem számít újdonságnak, hogy valaki diétázik. Évtizedekkel ezelőtt is voltak akik fogyókúráztak, a legelszántabbak pedig szó szerint semmitől sem riadtak vissza. Egyesek annyira komolyan vették, hogy még az életveszélyes módszerektől sem riadtak vissza, derül ki a Pénzcentrum cikkéből.
Veszélyes diétákkal is fogytak régen a magyarok
A fogyókúrázás korántsem modern jelenség, a történelem során a magyarok is számos, ma már meghökkentőnek és kifejezetten veszélyesnek számító módszert alkalmaztak a súlyfelesleg leadására. Bár a karcsúság iránti vágy évszázadokon át jelen volt, a modern orvostudomány hiánya miatt a diéta és a fogyókúra fogalma gyakran összemosódott, ami súlyos tévedésekhez vezetett.
A korabeli hiedelmek szerint az ecetes italok csökkentették az étvágyat és „égették a zsírt”, ezért sokan borecetet vagy almaecetet fogyasztottak akár étkezések helyett is. Népszerű volt a hagyma- és a káposztadiéta is, utóbbit hashajtó és „méregtelenítő” hatása miatt tartották hatékonynak. Emellett különféle keserű teákat, vízhajtó és izzasztó főzeteket ittak az étvágy csökkentésére.
A 19. században a fogyókúra extrém formákat is öltött: egyesek mérgező anyagokat, például arzént vagy sztrichnint fogyasztottak „csodaszerként”, mások vastag ruházattal próbálták izzadással csökkenteni testsúlyukat. Elterjedt volt a szigorú vallási böjt is, amely sok esetben jelentős, de egészségtelen fogyáshoz vezetett.
A 20. században újabb szélsőséges módszerek jelentek meg, például az úgynevezett alvásdiéta során az étkezések elkerülése érdekében sokan inkább aludtak, míg a bélféregdiéta során galandféreg-petéket nyeltek le annak reményében, hogy a parazita „elfogyasztja” a bevitt tápanyagot.
A szakértők szerint ezek a módszerek hosszú távon többet ártottak, mint használtak. A legtöbb esetben nem valódi zsírvesztést okoztak, csupán átmeneti vízvesztést vagy súlyos egészségkárosodást, ami jól mutatja, mennyire keveset tudtak korábban a szervezet működéséről és a biztonságos fogyás alapelveiről.
Ez a régi diéta még mindig népszerű
A korábbi évszázadok szélsőséges és gyakran veszélyes fogyókúrás módszereivel szemben a 20. század második felében már jóval visszafogottabb diéták is elterjedtek Magyarországon. Ezek közé tartozik a káposztaleves diéta, amely az 1980-as és 1990-es években élte fénykorát, és amelyre ma is sokan esküsznek.
A diéta alapját egy egyszerű, káposztából és zöldségekből készült leves adja, amelyet egy héten keresztül naponta legfeljebb három alkalommal lehet fogyasztani. A leves mellett korlátozott mennyiségben zöldségek, gyümölcsök és kevés sovány hús is megengedett, miközben szigorúan tiltott az alkohol, a cukor, a kenyér, a krumpli és az olajban sült ételek.
A legelterjedtebb ajánlások szerint a kúra hét napig tart, és hívei szerint ez idő alatt akár jelentős testsúlycsökkenés is elérhető. A diéta idején cukrozatlan gyümölcslevek, szénsavmentes víz, nyers vagy párolt zöldségek, gyümölcsök, valamint minimális mennyiségű szénhidrát, például rizs és sovány tejtermékek fogyaszthatók.
A káposztaleves diétát elsősorban rövid távú fogyókúrás megoldásként alkalmazták, különösen az ünnepi időszak után felszedett kilók leadására, és a korábbi hajmeresztő módszerekhez képest jóval kíméletesebb alternatívának számított.









