Terjed a halott fenék szindróma, ami komoly fájdalmakat okoz
A túl sok ülés miatt egyre többeket érint a halott fenék szindróma, amely hát-, csípő- és térdfájdalmakat is okozhat.
A Dívány szerint a makacs derék- és térdpanaszok hátterében sokszor nem a „rossz tartás” a fő ok, hanem a farizmok gyengesége és késő aktiválódása. A jelenséget gluteális amnéziának is nevezik: nem az izmok „halnak el”, egyszerűen nem kapcsolnak be időben a mozgásba. A farizmok fontos szerepet játszanak abban, hogy a medence, a csípő és a gerinc stabil maradjon mozgás közben, ezért a halott fenék szindróma komoly mozgásszervi panaszokat is okozhat.
A halott fenék szindróma fokozatosan alakul ki
Hosszú ülés során a farizmok ellazulnak, „ellustulnak”, miközben más izmok és ízületek próbálják átvenni a stabilizáló munkát. Ez túlterheléshez vezethet a derékban, a csípőben és a térdben, a test pedig egyre rosszabb mozgásmintákat rögzíthet. Figyelmeztető jel lehet a tompa zsibbadás vagy húzó érzés a fenék táján, ami ülés után vagy reggel erősebb, de pár perc sétára enyhül; ha pedig elhúzódik, a fájdalom a derékba vagy akár a láb felé is kisugározhat az isiászhoz hasonlóan.
Közben a farizmok gyengülhetnek, ami rontja a mozgásminőséget és a test stabilitását, hosszabb távon pedig csípő-, térd- és hátfájdalmak kialakulásához vezethet.
Mit tehet a halott fenék szindróma ellen?
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2025. június 30., 16:08
A derékfájás már nem csupán az idősebb generáció problémája, egyre több fiatal és középkorú ember is érintett. A panaszok gyakorisága aggasztó ütemben nő Magyarországon, miközben a nemzetközi szakirodalom szerint a probléma hátterében sokszor nem csak testi okok állnak.
Egészség
2025. május 15., 12:16
A nem múló derékfájás és a hason lévő dudor komoly betegséget jelez, orvoshoz kell fordulni vele.
A legveszélyeztetettebbek az irodai munkát végzők és a sokat ülők, de sportolóknál is előfordulhat, ha az edzésekben kevés a célzott farizom-aktiválás. Az első lépés az ülés megszakítása: óránként pár perc felállás, rövid séta vagy nyújtás már segíthet „felébreszteni” az izmokat, és csökkenteni, hogy a csípő környéki izmok túlfeszüljenek.
A második a tudatos erősítés: farizomhíd, oldalsó lábemelés, guggolás, illetve kitartott négykézláb-gyakorlatok (például oldalra, majd hátra emelt lábtartás). Nem az ismétlésszám a döntő, hanem a stabil megtartás, ami segíthet, hogy az idegrendszer „újratanulja” a farizmok bekapcsolását. Ha a zsibbadás vagy a fájdalom nem múlik, érdemes gyógytornászhoz vagy mozgásterapeutához fordulni.
(Fotó: Freepik)
