Pénzkidobás C-vitamin tablettát venni? Megdőlt a régi tévhit
Ahogy megérkezett a hűvös, esős ősz, egyre többeket érnek utol a felsőlégúti betegségek. Sokan ilyenkor C-vitaminhoz nyúlnak megelőzés vagy gyógyulás céljából, de kevesen tudják, mennyi az optimális mennyiség, és mikortól válik a szedése felesleges pénzkidobássá.
Beköszöntött a hideg, esős, őszi idő, a legtöbb háztartásban már beindultak a kályhák és konvektorok, ezzel együtt pedig menetrendszerűen megjelentek a felsőlégúti megbetegedések is.Sokan épp ezért ilyenkor kezdenek el C-vitamint szedni megelőzés céljából, mások viszont csak akkor nyúlnak a készítményekhez, amikor már utolérte őket a fertőzéshullám. De vajon mennyi C-vitaminra van valóban szükségünk, és mikortól számít a pluszbevitel inkább pénzkidobásnak? A Pénzcentrum annak is utánajárt, milyen árakkal találkozhatnak a vásárlók a patikákban 2025-ben.
A C-vitamin hatása a szervezetre
Az aszkorbinsav – közismertebb nevén a C-vitamin – egész évben nélkülözhetetlen: segíti a porcok és izmok működését, támogatja a kollagéntermelést, és antioxidáns hatásának köszönhetően védi a szervezetet a betegségekkel szemben. Emellett a gyógyulási folyamatban is kiemelt szerepe van. Természetes forrásai közé tartoznak a paprikafélék, citrusok, káposztafélék, karalábé és a bogyós gyümölcsök, de számos étrend-kiegészítőben, gyógyszerben és dúsított élelmiszerben – például margarinokban vagy üdítőkben – is megtalálható. Ősszel, amikor kevesebb friss zöldség és gyümölcs kerül a tányérra, a természetes forrásokat gyakran kiegészítik a tabletták. Betegség esetén pedig sokan a gyógyulás érdekében növelik az adagot.
A napi adag sem mindegy
A napi C-vitamin-szükséglet alapvetően kiegyensúlyozott étrenddel is fedezhető, a tabletták szedése nem kötelező. Aki mégis mellette dönt, érdemes a szakértői ajánlásokat követni, hiszen a túlzásba vitt C-vitamin-fogyasztás nemcsak felesleges, hanem a pénztárcát is megterheli.
Túladagolás ritkán fordul elő, de a pazarlás gyakori: sokan nem veszik figyelembe az ételek C-vitamin-tartalmát, így a szükségesnél többet visznek be. A felső beviteli határ 2000 mg naponta – e fölött a pluszbevitel már nem hasznosul, viszont növeli a vesekő kialakulásának kockázatát.
A felnőttek számára az OGYÉI napi ajánlása 80 mg, míg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint férfiaknak 110 mg, nőknek 95 mg (szoptatás alatt több) az ideális mennyiség. A magyar nők átlagosan elérik ezt a szintet, a férfiak viszont nem mindig. Összehasonlításképpen: 100 gramm friss paprika akár 300 mg C-vitamint is tartalmazhat, egy narancs pedig 70–80 mg-ot, így egy kiegyensúlyozott étrend mellett gyakran nincs is szükség kiegészítésre. Ennek ellenére sokan tablettában is szedik, holott az étrend mellett így könnyen túlléphetik a szükséges mennyiséget.
Megbetegedés idején valóban nő a szervezet igénye, ám érdemes tudni, hogy a legtöbb gyógyszer és forróital-por is tartalmaz C-vitamint, mégis sokan ezek mellé is bevesznek napi 1000–2000 mg-ot. „Ártani nem árt” – mondják sokan, csakhogy a túlzott bevitel nem hoz több hasznot, viszont felesleges pénzkidobás.
A C-vitaminból a szervezet sem előállítani, sem hosszabb ideig tárolni nem tud, ezért fontos a rendszeres, mérsékelt bevitel. Az egyszerre nagy dózisban bevitt mennyiség nagy része kiürül, miközben a veséket is megterheli. Jobb tehát a kisebb, napi adagolás, amely megelőzésre és betegség idején egyaránt hatékony.
A C-vitamin tévhitek
Sokan abban a tévhitben élnek, hogy az olcsó vitaminok kevésbé hatásosak. Bár a gyanúsan olcsó termékeket valóban érdemes elkerülni, nem feltétlenül a reklámokban szereplő, drága márkák jelentik a legjobb választást. A gyógyszerként forgalmazott és az étrend-kiegészítőként árult C-vitaminok hatóanyagban azonosak; a különbség csupán az, hogy a gyógyszereket szigorúbban ellenőrzik. Ettől azonban még sok jó minőségű étrend-kiegészítő is elérhető.
Kevesen tudják, mekkora árkülönbség van a különböző készítmények között, ami részben a hatóanyag-tartalom és a kiszerelés eltéréséből adódik. A 30 darabos C-MAX Liposzómás C-vitamin (300 mg) például 2000–3200 forintba kerül, míg a Béres 500 mg-os kiszerelése 1300–2100 forint között mozog. A Jutavit 200 mg-os C-vitaminja 800–1200 forint, az Egis 200 mg-os változata pedig 1700–1800 forint. Az egységárakat tekintve egyes termékeknél 100 mg hatóanyag akár 6–22 forint között is változhat.
Látható tehát, hogy a dobozár önmagában nem mérvadó: érdemes az egységárat és a hatóanyag-tartalmat is figyelni. Ugyanígy a nagyobb kiszerelés gyakran olcsóbb hosszú távon, az akciók pedig nem mindig jelentenek valódi megtakarítást.
Ne dőljön be!
Sokan beidegződések alapján vásárolnak, ami nem mindig kifizetődő stratégia.
- „A legolcsóbb is megteszi”: lehet, hogy kisebb kiszerelésről van szó, így egységáron drágább.
- „Akciós, tehát olcsó”: az akció gyakran a drágább termékre vonatkozik.
- „A drágább biztosan hatásosabb”: az ár nem mindig a minőség mutatója.
- „A retard C-vitamin jobb”: ez attól függ, milyen célra használjuk; megelőzésre a napi adagolás gyakran hatékonyabb.
- „Harminc éve ezt szedem”: a márkahűség nem feltétlenül spórolós döntés.
- „Ezt láttam a reklámban”: a reklám elérte a célját, de nem biztos, hogy a pénztárcánknak is jót tett.
A legjobb stratégia tehát, ha vásárlás előtt tájékozódunk az árakról, kiszámoljuk az egységárat, és akár a patikában is kérünk tanácsot. A jól megválasztott készítmény nemcsak pénzt takarít meg, de hatékonyabban támogatja a szervezetet a téli hónapokban.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: BURGER / Phanie / Phanie via AFP)









