Lecsap a techóriásokra Hszi Csin-ping
A kínai elnök nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva bármikor leállíthatja a nagyvállalatok alkalmazásait.
Csütörtökön döntött a kínai törvényhozás az új kínai adatvédelmi törvényről. Az új szabályozás lehetőséget az ad elnöknek, hogy visszaélés esetén megbüntesse, vagy blokkolja a techóriásokat, tehát szabadabb kezet kap például az Alibabával vagy a Tencenttel szemben.
Az új törvény szerint azok a cégek, amelyek „állami alapadatokkal” élnek vissza, teljesen leállíthatóak, vagy az elnök akár a működési engedélyüket is visszavonhatja. A cégekre kiszabott pénzbírság 10 millió jüanig (444 millió forintig) terjedhet. Hasonló szankciók vonatkoznak azokra a cégekre is, amelyek külföldre szivárogtatnak ki érzékeny adatokat. A külföldi hatóságoknak engedély nélkül adatokat szolgáltató cégeket 5 millió jüanra büntethetik.
Hszi Csin-ping kormányának célja, hogy Kína a világ vezető big data-nagyhatalma legyen, ennek egy része a mostani szigorítás is. A pekingi kormány önti a pénzt az adatközpontokba és a digitális infrastruktúrába. Carolyn Bigg, egy szellemi tulajdonvédelemre szakosodott ügyvéd a Bloombergnek elmondta: a szigorítás egy újabb fontos része a kínai adatvédelmi szabályozási kirakósnak. Úgy látja, egyelőre a techcégeknek sem világosak a gyakorlati előírások, amelyeknek meg kell felelniük, a multicégeknek pedig egyre nehezebb megfelelni az egyre bonyolultabb az előírásrendszernek. A törvény leegyszerűsíti a nemzetbiztonság számára az érzékeny adatok visszakövetését, hiszen a vállalatoknak saját maguknak kell figyelemmel követni és jelenteni az információt, amiket tárolnak. A törvényhozás a személyes adatokról szóló törvényeket is megváltoztatná, erről várhatóan még idén döntenek.
A Kínai Információs-Kommunikációs Technológiai Akadémia szerint az ország digitális gazdasága sokkal gyorsabban növekedett 2019-ben, mint a GDP. Az IDC piackutató előrejelzése szerint 2025-re a globális adatmennyiség egyharmada kínai kézben lesz.
Az óriásira nőtt techcégek az Egyesült Államokban és Európában is fejtörést okoznak a törvényhozó szerveknek. Az USA-ban a Facebook és az Alphabet (a Google anyacégének) feldarabolása került szóba, Európában pedig több adatvédelemről szóló döntést adtak a felhasználók kezébe.
Pénteken az Alibaba és a Tencent részvényeinek értéke is csökkent: előbbi 1,2, utóbbi 0,8 százalékkal.
A kínai adatvédelmi törvény szeptember 1-től hatályos.
(Kiemelt képünk illusztráció: Utcai kivetítőn Hszi Csin-ping, Kína elnöke, amint rész vesz az Országos Népi Kongresszuson 2021. március 5-én. Fotó: Yomiuri/AFP / Koki Kataoka)
