Kiderült, hogy mennyit költöttünk alkoholra és élelmiszerekre
Magyarországon 2021-ben csökkent a háztartások kiadása mind az élelmiszerek és alkoholmentes italok, mind az alkoholtartalmú italok tekintetében az előző évhez képest.
2021-ben az EU-ban a háztartások több mint 1 035 milliárd eurót (az EU teljes GDP-jének 7,1 százalékát) költötték élelmiszerekre és alkoholmentes italokra. Ez a háztartások összes kiadásának 14,3 százalékát teszi ki. A 2020-as évhez képest (14,8 százalékos részesedés) ez 0,5 százalékpontos csökkenést jelent – derül ki az Eurostat elemzéséből.
Az „Élelmiszerekre és alkoholmentes italokra” fordított kiadások 2021-ben Romániában (24,8 százalék), Litvániában (20,4 százalék), Bulgáriában (20,1 százalék), Észtországban (19,9 százalék), Lengyelországban és Szlovákiában (egyaránt 19,6 százalék) a legmagasabbak. Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Írország (8,3 százalék), Luxemburg (9,0 százalék), Ausztria (10,9 százalék), Dánia és Németország (egyaránt 11,8 százalék) mutatta. Magyarországon 2021-ben a háztartások az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra a kiadások 8,5 százalékát fordították. Ez a háztartások összes kiadásának 17,8 százalékát teszi ki. A 2020-as 18,8 százalékos kiadásahoz képest jelentős csökkenést mutat.
2020-hoz képest a háztartások élelmiszerekre fordított összes kiadásának aránya minden uniós országban csökkent, kivéve Lengyelországot és Szlovákiát, ahol nőtt (mindkettő +0,2 százalékpont). A legnagyobb mértékű csökkenés Görögországban (-1,7 százalékpont), Litvániában (-1,4 százalékpont), valamint Horvátországban, Észtországban és Szlovéniában (mindhárom ország -1,3 százalékpont) volt.
Az EU GDP-jének csaknem 1 százalékát költik alkoholtartalmú italokra
2021-ben az EU háztartásai 128 milliárd eurót (az EU GDP-jének 0,9 százalékát) költöttek „alkoholos italokra”. Ez a teljes fogyasztási kiadásuk 1,8 százalékát jelenti, ugyanolyan százalékos arányt, mint 2020-ban. Magyarországon a háztartások 2 milliárd eurót, a teljes fogyasztási kiadás 2,8 százalékát költötték alkoholtartalmú italokra, ami a 2020-as év 3 százalékos kiadásához képest csökkenést mutat.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2022. december 22., 13:39
A Magyar Nemzeti Bank 2023-ra átlagosan 29,7 százalékos élelmiszerár-inflációval számol.
Gazdaság
2022. november 9., 12:41
Októberben az éves infláció az előző hónaphoz képest 1,0 százalékponttal 21,1 százalékra emelkedett, amit döntő mértékben az élelmiszer infláció gyorsulása okozott. Az élelmiszerek 1,2 százalékponttal járultak hozzá az éves infláció emelkedéséhez, míg az üzemanyagok hozzájárulása bázishatás következtében negatív, -0,5 százalékpont volt - állapította meg a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött kommentárjában szerdán a Magyar Nemzeti bank (MNB).
Tech-Tudomány
2022. november 5., 19:34
A közvetlenül alkoholfogyasztáshoz köthető halálozások száma közel harmadával emelkedett az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány első évében – olvasható az amerikai közegészségügyi hivatal pénteken megjelent tanulmányában.
Az EU-tagállamok közül az alkoholtartalmú italokra fordított összes fogyasztási kiadásból 2021-ben Lettországban (5,0 százalék), Észtországban (4,7 százalék), Lengyelországban (3,7 százalék), Litvániában és Csehországban (egyaránt 3,6 százalék) volt a legmagasabb az arány. Ezzel szemben a legalacsonyabb részarányt Görögországban és Olaszországban (mindkettő 1,0 százalék), Hollandiában (1,3 százalék) és Spanyolországban (1,4 százalék) mérték.
2021-ben az előző évhez képest a háztartások alkohollal kapcsolatos összes kiadásának aránya 10 uniós országban (Belgium, Dánia, Németország, Görögország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Dánia, Lengyelország, Németország, Románia, Szlovákia) nem változott, és csak Horvátországban nőtt (+0,6 százalékpont). A többi EU-tagállam közül a legnagyobb csökkenést Írországban (-0,5 százalékpont), Lettországban és Litvániában (mindkettő -0,4 százalékpont), Spanyolországban és Észtországban (mindkettő -0,3 százalékpont) regisztrálták.
(Kiemelt képünk illusztráció: Tőkehús és húskészítmények kínálata a Hunyadi téri vásárcsarnokban (IV. vásárcsarnok), amely 1897-ben épült Czigler Győző tervei alapján a főváros terézvárosi kerületében. Az épület stílusát tekintve hasonlít a vele szinte egy időben épült másik öt vásárcsarnokhoz. A ma már műemléki védettség alatt álló legkisebb fővárosi vásárcsarnok az eredeti tervek alapján újult meg 2020-ban. MTVA/Bizományosi: Róka László)
