A magyar torma dobogós, a makói hagyma bajban
Csupán négy magyar élelmiszer szerepel az európai unikumok listáján, bár számos további van várólistán. Az európai terminológia szerint „oltalmazásra vár.” A közösségi oltalomig azonban hosszú út vezet.
Szavamra, ember legyen a talpán, aki eligazodik a hungarikumok, a védett élelmiszerek, a földrajzi árujelzővel rendelkező és a hagyományos élelmiszeripari termékek erdejében! A tájékozódást nehezíti például az, hogy hungarikum mint olyan, tulajdonképpen nem létezik. A fogalom nem szerepel ugyanis egyetlen magyar jogszabályban sem, így meglehetősen bonyolult mutatvány körülírni. Nincsenek tehát turistajelzések. De nincsenek ösvények sem, hiszen noha jogilag nem léteznek hungarikumok, Hungaricum Club azonban igen.
Elit klub tagot keres
A klubot 2000-ben alapította négy nagy múltú vállalat, a Zwack Unicum, a Pick szalámi, a Tokaji aszú és a Herendi porcelán gyártója. A klub tagjainak sorába csak olyan terméket vesz fel, amely jellegzetesen magyar, ismert származású, valamint nemzetközileg is elismert és keresett. 2003-ban csatlakozott hozzájuk a Kiskunhalasi csipke, valamint 2006-ban a Pető-módszer. Némi fogódzót jelent, hogy általánosan azért meg lehet fogalmazni, mégis mi a hungarikum: egy állat vagy növény, vagy az abból készült élelmiszeripari termék, mely a generációk során kialakult magyar hagyományokhoz, tudáshoz, termelési kultúrához tartozik. A hungarikum ennél azonban többet jelent: valami egyedi, kiemelkedő, sajátos, általánosan ismert magyar jellegzetesség. És igen, nemcsak élelmiszer lehet, hanem akár kézműipari vagy szellemi termék is.
Hadd vezessem Önöket jó erdész módjára: ígérem, lesz turistabot, titkos barlang, medveles! De tudják mit? Miért nem térünk be előtte egy kicsit az erdészlakba némi jóféle harapnivalóra?
Nem minden hungarikum, ami annak látszik!
A köznyelv hungarikumnak hívja őket, ám valójában átmeneti nemzeti oltalommal rendelkező termékek. 2004 októbere óta 11 élelmiszerfélénk – a Szegedi és Budapesti téliszalámi, a Makói vöröshagyma, a Szegedi és Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, a Gyulai és Csabai kolbász, az Alföldi szürkemarha hús, a Gönci kajszibarack, a Szőregi rózsatő és az Alföldi kamillavirágzat – kapott ilyen nemzeti szintű védelmet. 2009-től pedig immár a Hajdúsági tormanövény a tizenkettedik. Ez a tucatnyi termék egy olyan nagyobb család tagja, mely hazánk hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeit foglalja magába. Ez utóbbiak azonban (egyelőre) nem rendelkeznek a 12 kiváltságoshoz hasonló oltalommal.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az Európai Unió Euroterroirs (Európa Vidékei) kezdeményezésére 1998-ban indította el saját, Hagyományok–Ízek–Régiók (HÍR) Programját. Célul hazánk hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek összegyűjtését tűzte ki. A kétéves gyűjtőmunka során csaknem 1200 termékjavaslat érkezett, melyek közül végül 300 termék került bele a 2000 tavaszán megjelenő, Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszeripari termékei címet viselő gyűjteménybe.
A függelékben ezen kívül kilenc, nemzeti kincsnek tekintendő hagyományos ásványvíz is szerepel. A csaknem 800 oldalas dokumentumban megtalálható például a Dél-alföldi régió grillázstortája, az Észak-magyarországi hecsedli vagy a Nyugat-dunántúli feketeáfonya-bogyó. A tavalyi év során a HÍR gyűjteménye aktualizálásáról döntött és a védjegy használati jogának elnyerésére pályázatot írt ki. Legfontosabb kritériumként a legalább kétgenerációs ismertséget, a hagyományos előállítási módot és az adott tájegységhez kötődést emelte ki. A terméknek az előállítási körzetben ismertnek kell lennie és legalább egy elemének helyi, speciális tudáson kell alapulnia. További követelmény a valós forgalmazás.
Best of EU
Jelenleg 866 darab, az Unió számos országából származó termék teszi ki azt a szűk, védett elnevezésű listát, melyen bizonyos tájegységhez, földrajzi elnevezéshez köthető mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek szerepelnek. Mondhatni, unikumok. Hivatalosan földrajzi árujelző-oltalommal rendelkező termékek. A kategórián belül megkülönböztethetőek az eredet-megjelöléssel, illetve a földrajzi jelzéssel rendelkező termékek. Az előbbinek minden, míg az utóbbinak csak egy gyártási lépése folyik egy helyen.
Sokáig a Szegedi téliszalámi volt a lista egyetlen, árválkodó magyar tagja. A védettség értelmében 2007 decemberétől csak a Szeged környékén előállított, speciális keverékű takarmányon hizlalt, nagy súlyú sertésből készíthetik ezt a fajta szalámit. 2009. április 21-én a Budapesti téliszalámi képzeletbeli nyakába került a szépen csillogó ezüst. Bronzérmesünket, a Hajdúsági tormát 2009. október 21-én jegyezte be az oltalom alatt álló eredet-megjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába az Európai Bizottság. Lecsúszott a dobogóról, de más miatt is szomorkodhat a Makói hagyma. Mire tavaly novemberben bejegyezték az uniós eredetvédelmet élvező termékek közé, termesztése csaknem teljesen megszűnt.
A közösségi oltalom elnyerését az Európai Unió komoly szabályozással irányítja. Ahhoz, hogy egy magyar élelmiszer vagy ital elnyerhesse ezt a kitüntető címet, először a Magyar Szabadalmi Hivatal hozzájárulását kell megszerezni és csak azután lehet az Európai Bizottsághoz fordulni. Az eljárás mindig egy nemzeti és egy közösségi szakaszból áll. A nemzeti eljárás folyamata során először a Magyar Eredetvédelmi Tanács (MET) kivizsgálja a kérelmet és megjelentet egy összefoglalást az FVM Értesítőben. Ha esetleg kifogások merülnek fel a termékkel kapcsolatban, a Tanács egyeztet a felek között. Az FVM szakhatósági állásfoglalást ad, ami azután a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kerül.
A vizsgálat és a határozathozatal következik, majd a bejelentés továbbításra kerül az Európai Bizottsághoz és megkezdődik az oltalom közösségi szakasza. Ennek során hasonló eljárás zajlik le: a kérelmet megjelentetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, négy hónapon belül bármelyik tagállam kifogással és óvással élhet. A Bizottság végül rendelet közzétételével jelzi a termék elnevezésének nyilvántartásba vételét. Ezzel a mozzanattal az átmeneti nemzeti oltalom megszűnik, és hatályba lép helyette a közösségi oltalom.
További nyolc magyar termék vár türelmesen a sorára, mint jó átmeneti kabát a fogason. Elképzelhető, hogy már nem kell sokat várni és minden európai háziasszony Kalocsaival paprikázza a szürkemarha-pörköltet, illatos Szőregi rózsatövet nevel a kiskertjében és Alföldi kamillával nyugtatja hasfájós kisbabáját. A férjeik pedig esténként Csabait falatoznak a kenyér mellé. De persze csak módjával, elvégre is a koleszterinre vigyázni kell!
Még egy kis kolbászt? Nem? Akkor mit szólnának egy kupica pálinkához?
