Jelek mutathatnak arra, hogy közel a III. világháború

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint bár a jelek arra mutatnak, hogy hamarosan kitör a III. világháború, ennek a valószínűsége még mindig nagyon alacsony.

2022. október 3., 14:00

Szerző: Péter Alvarez

Jelek mutathatnak arra, hogy közel a III. világháború

Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensével tekintettük át az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeit. Kérdeztük a III. világháború kitörésének lehetőségéről, az ukrajnai háború állásáról, illetve többek között arról is, hogy milyen esélyei vannak Ukrajna NATO-csatlakozásának.

Ez már a III. világháború?

Kaiser Ferenc szerint abban van igazság, hogy Oroszország 2008 óta folytatott politikája sok hasonlóságot mutat a náci Németország által is alkalmazott machinációkkal, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a II. világháború vége óta a tömegpusztító, tehát a nukleáris fegyverek is elképesztő fejlődésen mentek keresztül. Kaiser kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a nukleáris töltetek száma a világon jelenleg 13 ezer felett van, ebből Oroszország 5800-5900 atomtöltet felett rendelkezik, ami bőven elégséges a földi élet teljes elpusztításához. Az NKE docense szerint az amerikai és orosz fél döntéshozói is tisztában vannak azzal, hogy a III. világháború kitörése egyértelműen a tömegpusztító fegyverek bevetésével járna együtt, ami egyúttal a földi élet elpusztítását is jelenti. Ez egyetlen esetlegesen szemben álló félnek sem áll érdekében. Kaiser egyúttal Carl von Clausewitzre utalva jelezte: „a háború nem önmagáért van, hanem azért, hogy a másik felet a saját akaratom uralma alá hajtsam”. A háborúk logikájából fakadóan a másik fél teljes megsemmisítése tehát egyik oldalnak sem lehet érdeke, így a tömegpusztító fegyverek nagyarányú bevetésének sem.

Kaiser szerint az Egyesült Államok, illetve más NATO-tagállamok pont a III. világháború elkerülésének érdekében nem avatkoznak be katonai erővel az ukrajnai háborúba, másrészt a globalizált világban az államok kölcsönös gazdasági függésben vannak egymással, amit egy további eszkalálódó konfliktus csak tovább roncsolna, még mélyebb ellátási problémákat, energiaválságot okozva.

„A globalizált világban minden összefügg mindennel. Az egész világot romba döntené bárhol is lenne egy nagy háború és elkezdenének zuhogni az atomfegyverek. A jelek mutathatnak arra, hogy közel a III. világháború, de ennek a valószínűsége nagyon alacsony”

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

– fogalmazott Kaiser Ferenc, aki úgy véli Vlagyimir Putyin és közvetlen környezete is tisztában van azzal, hogy a III. világháborúnak csak vesztesei lehetnek, nyertesei semmiképpen sem. Oroszország ukrajnai háború során megmutatkozó katonai képességei világossá tették mindenki számára, hogy egy atomfegyverek bevetése nélküli, korlátozott NATO-Oroszország háborút sem nyerhetnek meg. Kaiser állítása szerint az orosz vezetők atomfegyverekkel történő fenyegetésének hátterében az áll, hogy a Kreml pontosan tudja milyen vereséget jelente Oroszországnak a NATO tényleges beavatkozása az ukrajnai konfliktusba. „Az atomfegyver nem fegyver, hanem alapvetően egy elrettentő eszköz” – mondta az NKE docense.

A taktikai atomfegyver bevetése

Kaiser arról is beszélt, hogy az eszkalálódó konfliktus friss fejleményei ellenére sem valószínű, hogy Oroszország taktikai atomfegyvert vetne be az ukrajnai háború során. Egyrészt, mert még rosszabb lenne az ország megítélése a nemzetközi közösségben, másrészt pedig azért, mert semmilyen katonai haszna nem lenne. „Oroszországnak nem érdeke több száz évre páriává válni a nemzetközi közösségben” – állítja Kaiser.

„Nincs józan érv az atomfegyver használata mellett, de itt jön be a diktátor faktor. Katonai értelme nincs, elég, ha csak arra gondol, hogy az orosz haderőnek nincs megfelelő eszközrendszere, felszerelése, amivel meg tudná védeni a saját katonáit a nukleáris sugárzástól. Úgy nem lehet lyukat ütni taktikai atomfegyverrel az arcvonalon, hogy a saját katonáid is belehalnak. Egyszerűen értelmetlen”

– fogalmazott Kaiser, aki szerint Biden elnök – az USA politikai berendezkedése miatt – például biztosan nem tudna atomfegyvert bevetni egy esetleges konfliktus során, de ez a Putyin-rezsim esetében nem mondható el száz százalékos magabiztossággal. „Itt jön be újra a diktátor faktor, de biztos vagyok benne, hogy Putyin sem egyedül dönt ilyen volumenű kérdésekről és akik még részt vesznek a döntéshozatalban ők is pontosan tudják, hogy az atomfegyver bevetése mivel is jár együtt. Vissza fognak lőni”.

Mire enged következtetni a háború jelenlegi állása?

„Az ukránok messze vannak attól, hogy megnyerjék a háborút, annak ellenére, hogy jelentős sikereket értek el. Előbb utóbb kifullad az ukrán ellentámadás, miközben az orosz mozgósítás is nagyon kaotikusnak tűnik. Sokan fognak meghalni és megnyomorodni a mozgósított orosz katonák közül, elsődlegesen a gyenge és túl gyors kiképzés miatt” – fogalmazott Kaiser, aki szerint a jelenlegi helyzetben már az sem lepi meg a szakértőket, hogy egyhetes, gyorstalpaló kiképzést követően már a fronton vannak az újonnan mozgósított orosz katonák. „ Az ukrán sikerek mellett Donyeckben még mindig az oroszok támadnak, lassan, de darálják magukat előre” – mondta a Kaiser, Kiemelte, hogy sikeres ellentámadást az orosz erők nem tudnak végrehajtani a gyengén kiképzett, alacsony morállal rendelkező katonákkal, csak iszonyatos véráldozatok árán.

„Jelen állás szerint egyik fél sem nyerheti meg a háborút. Ez még mindig egy patthelyzet, hamarosan leállhat északon az ukrán ellentámadás az orosz mozgósítás miatt. Elhúzódó háborúval kell számolnunk. Az igazi tragédia, hogy más és más okok miatt egyik fél sem akar jelen pillanatban megállapodni”

– mondta Kaiser Ferenc. Az orosz haderő iszonyatos veszteségeket szenvedett, jelentős harcértékű csapatokat veszített el, havi hatezer áldozattal is számolhatunk a háború kitörése óta. „Több tízezer halottról, több ezer sebesültről, több ezer dezertőrről beszélhetünk Oroszország esetében”. Kaiser szerint a háború intenzitásának csökkenése várható amiatt, hogy Oroszországnak hamarosan hadianyag hiánnyal is számolnia kell.

Ukrajna csatlakozhat a NATO-hoz?

Volodomir Zelenszkij válaszul a megszállt területek orosz annexiójára újra megpendítette Ukrajna NATO-csatlakozásának lehetőségét. Az ukrán elnök országa azonnali felvételét kérte, erre a felhívásra ezidáig semmilyen komolyan vehető nyugati válasz nem érkezett. „A NATO és az EU-csatlakozástól is fényévekre vannak”. Kaiser szerint egyértelműen kizárt, hogy Ukrajna csatlakozhasson a NATO-hoz az ország jelenlegi, háborús helyzetében. Ukrajna esetleges csatlakozása ugyanis azt jelentené, hogy Oroszország hadban áll a NATO-val. Kaiser Ferenc szerint Ukrajna csatlakozási kérelmére több tagállam, köztük Magyarország is vétóval reagálna.

(Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Fotó: EyePress / AFP)