Így áll a világ a koronavírus elleni harcban
Itt a delta variáns, ráadásul új mutációk is az ajtón kopogtatnak. Megnéztük, hol mekkora a baj.
Mennyi az annyi?
A hivatalos covid-statisztikák szerint valamivel több, mint 4 és fél millióan hunytak el koronavírus okozta megbetegedésben, vagyis olyan, mintha egy írországnyi nép tűnt volna el a világ lakosságából. Ez sem csekélység, de az Economist számításai még ennél is durvábbak. Szerintük ebbe a számba nem tartoznak bele azok, akikről idő és humán erőforrás híján nem tudták megállapítani, hogy valóban a vírus következtében haltak-e meg, de ezt a logikát megfordítva lehetnek olyanok is, akiknek egyébként is lejárt volna az idejük, de szervezetükben észlelték a vírust. A szaklap joggal teszi fel a kérdés, hogy mi a helyzet azokkal, akik a kórházi kapacitások csökkenése miatt nem jutottak időben megfelelő ellátáshoz? Ők is covid-áldozatok?
Az Economist egy olyan modellt alkalmaz, amely számba veszi adott hónapok pandémia előtt és alatt bekövetkezett haláleseteinek számát, ezek különbözetéből pedig megállapítja, hogy ténylegesen mennyien hunytak el – közvetlenül és közvetetten – a covid következtében. Figyelembe vettek tucatnyi befolyásoló tényezőt, mint az egyes országok demográfiai változásait, háborús helyzeteket és egyéb járványokat, így a matek alapján (becslés alapján) 15.2 millió halálozás írható világszerte a covid számlájára, a valós érték valahol 9.3 és 18.1 millió között lehet. Ez így megdöbbentő.
Most vissza a hivatalos statokhoz: a Johns Hopkins Egyetem kalkulációi szerint globálisan 219 millió fertőzés történt, ebből közel 40 millió csak az Egyesült Államokhoz köthető, melyből 643 ezren nem élték túl a betegséget. Elhunytak számában Brazília a második 581 ezerrel, majd jön India 439 ezer halottal. Összeállításunkban először a három említett nemzettel foglalkozunk.
USA
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2021. szeptember 2., 16:52
Öt ingyenes látogatást ajánlanak fel a város múzeumaiban a betegeknek.
Bloomberg
2021. augusztus 29., 18:43
A július új negatív csúcsot hozott, megduplázódott a covidban elhunytak száma az országban.
Az amerikaiak elsőszámú vírusszakértője, Anthony Fauci szerint országára nézve nem jelent azonnali veszélyt a koronavírus „mű” variánsa, mert továbbra is a delta jelenti a legnagyobb problémát. Az említett vírusváltozat „olyan mutációk konstellációja, amely alapján gyanítható, hogy egyes antitesteknek ellenáll”. Kormányzatilag igyekeznek mindenre odafigyelni, de amíg a fertőzések 99%-át a delta fedi le, még nincs okuk a pánikra. Amerika hétnapos fertőzési mozgóátlaga 164 326, most épp Florida és Mississippi a járvány gócpontjai az országban.
Floridában és Texasban ég a ház, a kórházi ellátórendszer az összeomlás szélére sodródott, amelynek oka az alacsony oltottsági arány lehet. Ebben a tekintetben a legjobban teljesítő államokban a felnőtt lakosság 74%-a kapta meg a Pfizer- vagy a Moderna-vakcina két, illetve a Janssen egy szükséges dózisát. Ehhez képest az itt említett két államban 60% alatti az arány. Egy friss kutatás szerint, ha a leszakadó régiók a teljes védettség oltásszámait produkálták volna, akkor 4700-zal kevesebb áldozat lenne. A két államban még mindig hét-, illetve kilencmillióan nem rendelkeznek védettséggel azok közül, akiknek erre lehetőségük adódna.
A covid hatásaként az országnak a növekvő munkaerőhiánnyal is meg kell küzdenie, június végén több mint 10 millió nyitott álláshelyet tartottak nyilván. Ennek oka egyrészt a munkanélkülieknek járó nagyvonalú kormányzati támogatás, másrészt a koronavírus kiváltotta félelem, amely otthon tartja az amerikai polgárokat.
Brazília
A regisztrált koronavírusos fertőzések száma átlépte a 20 milliót, a járvány kezdete óta pedig közel ugyanennyien meggyógyultak már, igaz, világszinten a több mint félmillió elhunyt nem mutat jól. Érdekes módon – az amerikai példával ellentétben – a brazilok alacsony átoltottsági rátája (60% kapott legalább egy vakcinát, csak a lakosság 26% teljesen védett) nem a szkepticizmus eredménye, hanem az oltáshoz való hozzáférés problémája. Az ország 43%-át tudnák jelenleg két dózissal ellátni, de olyan rossz az elosztás, hogy bizonyos régiók nem is kaphatják meg a nekik járó védelmet.
Áprilishoz képest sokat javult a helyzet, akkor hét napos átlagban háromezer felett volt az elhunytak száma, azóta sokat szigorítottak, a vírusszkeptikus elnök, Jair Bolsonaro is belátta, hogy vészhelyzet van, és sikerült 735-re csökkenteni az említett átlagot. Ahogy a CNN-en Arick Wilson riportjából kiderül, az USA-hoz képest a dél-amerikai ország sokkal komolyabban veszi a vírust, és ugyan infrastruktúrájában elmarad az északi nagyhatalomtól, előnyt élvez a koronavírussal szembeni harcban, mert Amerikának – a covid mellett – a közönnyel is meg kell küzdenie.
India
A covid-19 második hulláma komoly károkat okozott az országban, meglepő módon a gazdaság így is növekedni tudott. Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest április és június közötti negyedévben a GDP 20%-kal hízott, pedig a munkaerőpiacot erősen befolyásoló átoltottsági adatokon volna mit javítani. A 944 millió felnőtt 54%-a kapott legalább egy oltást, de ami lesújtó, hogy csupán 16% kettőt. Így is a népesség kétharmada képes antitestekkel felvenni a covid-harcot, főként azért, mert nagy részük már átesett a fertőzésen.
Szakértők szerint a közeljövőben nem várható olyan erős visszaesés a halálozásban, mint áprilisban és májusban, amikor többtízezren hunytak el csak azért, mert a kórházak megrogytak a terhelés alatt. Indiában eddig közel 33 millió fertőzésről tudnak a hatóságok, a halottak napi száma 500 környékén mozog.
Európa
Izgalmas mutató, hogy egyes országokban átlag száz lakosra vetítve hány vakcina beadását jegyezhették fel. Ebben a tekintetben világelső az Egyesült Arab Emírségek 184.9-cel, vagyis ott átlagban majd mindenki kapott már két oltást. Magyarország esetében ez a szám 121 (amellyel a kontinens középmezőnyéhez tartozunk), a jelentősebb államok közül Dánia 148-cal, Spanyolország 142-vel, az Egyesült Királyság 134-gyel, Franciaország 129-cel, a németek 123-mal áll, vagyis a nyugattól alig vagyunk elmaradva.
Az Európai Unión belül a felnőtt lakosság körében már meghaladta a 70%-ot a teljes védettséget élvezők aránya, ennek a számnak az elérését az Európai Bizottság eredetileg szeptemberre tervezte. A SARS-CoV-2 koronavírus új variánsainak terjedése miatt a Bizottság májusban új szerződést írt alá a Pfizer/BioNTech vakcinagyártó vállalattal, a megállapodás ez év vége és 2023 között 1,8 milliárd adag vakcina szállítását irányozza elő.
Viszont a szigorítások lassan visszatérnek, az Egyesült Államokból, Izraelből, Észak-Macedóniából, Koszovóból, Libanonból és Montenegróból érkezők számára szigorúbb beutazási korlátozásokat javasolt az EU. Az óvatoskodás egyik jele, hogy több államban, mint Franciaországban, vagy épp Magyarországon megkezdték a harmadik, emlékeztető oltások beadását, pedig a WHO ezt bírálta, mert szegényebb országokban még mindig az első beadására várnak.
Közben az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) felméréséből kiderült, hogy hazánk sereghajtó azon a listán, amely az egyes országokban a koronavírus-járvány egyénre gyakorolt negatív hatásait vizsgálta. Így például a megkérdezettek csak 35%-ának nem okozott nehézséget a pandémia, összehasonlítva: a dánok 70%-a gondolta ezt ugyanígy. Elégedettségben a franciák, hollandok, németek és svédek alkotják az élmezőnyt, míg legrosszabbul a bolgárok, lengyelek, portugálok, spanyolok és mi, magyarok érezhettük magunkat. Most röviden nézzünk néhány európai országot, hogy állnak a covid elleni harcban.
Dánia
A legtöbb védekezési statisztika élén álló dánok épp a napokban oldottak fel egy sor korlátozó intézkedést, így például már nem kötelező covid-igazolványt bemutatni az éttermekben és bárokban. A Koppenhágai Egyetem professzora, Flemming Kondrasen szerint továbbra is figyelik a fertőzés terjeszkedését és a variánsokat, a tesztközpontokat készenlétben tartják. A kommunikációban nem lazítanak, éberen tartják a lakosságot, hogy a megfelelő higiéniai előírásokat betartsák. Nem elégedettek a 75-76%-os átoltottsággal sem, igyekeznek megközelíteni a 90%-os szintet.
Németország
Az ország 61%-os átoltottsága messze nem elég a járvány negyedi hullámának feltartóztatásához, így nem vághatnak neki az ősznek, korlátozásokra lehet számítani. Az erősebb, fertőzőképesebb delta variáns megfékezéséhez a hatvan feletti korosztályban 90 százalékos, a hatvan alattiaknál pedig 85 százalékos átoltottságot kell elérni, a 12 év alatti gyermekeket pedig folyamatosan tesztelni fogják. A statisztikák szerint az új típusú variáns fertőzöttjei között 10-12-szer többen vannak az oltatlanok. Ebben a hónapban olyan oltási programokat vezetnek be, amely a lehető legkisebb időráfordítást igényli a hétköznapi embernek.
A védekezést szolgálja egy tervezett új jogszabály is, amely szerint bizonyos foglalkozásokban, például az idősgondozásban és a napközbeni gyermekellátásban a munkavállaló köteles nyilatkozni arról, hogy rendelkezik-e teljes oltással. A július elején regisztrált 700 ezerről 200 ezerre süllyedt a naponta beadott oltások átlaga. Az oltási kampány 251 napja alatt 102,2 millió adag vakcinát adtak be Németországban. Legalább egy adagot a lakosság 65,5 százaléka, vagyis 54 és fél millió ember kapott. Teljes oltottsággal a lakosság 60%-a, mintegy 50 millió ember rendelkezik.
Franciaország
Franciaország a héten újranyitotta iskoláit, ez az intézkedés 12 millió diákot érintett, a hat év felettieknek maszkot kell viselniük. Az országban 12 éves kortól felvehető a vakcina, a korosztály 63 százaléka már kapott legalább egy oltást, 47 százalékuk pedig mindkét vakcinát megkapta. Ezen a hétvégén mobil oltóközpontok települnek ki azon térségekbe, ahol alacsonyabb az átoltottság, ráadásul ezzel a fiatalokat is sikeresen megcélozhatják, hiszen a megfelelő dokumentumok és engedélyek (pl. védettségi igazolvány) beszerzéséhez a 12 éven felülieknek is kötelezően oltakozniuk kell, mert szeptember 30-tól csak ilyen igazolással mentesülhetnek bizonyos korlátozások alól.
Egyesült Királyság
Angliában minden 70 emberre jut egy fertőzött, vagyis a lakosság hozzávetőleg 1,41 százalékának szervezetében van jelen a koronavírus. Boris Johnson miniszterelnök nem engedne lazítást, további fél évre drákói szigort vezetne be a lakosoknak, ezzel kapcsolatban, a parlamentben még komoly viták várhatók. Az angoloknál jórészt stagnált, míg Skóciában megugrott a fertőzöttek száma. A skót kormány az utóbbi napokban több felhívásban is kérte a fiatalokat, hogy adassák be maguknak a koronavírus elleni oltást, mivel az új fertőzések kétharmadát a 40 év alatti korosztályban észlelik, és a Covid-19 betegség miatt kórházi kezelésre szorulók 30 százaléka is ebből a korcsoportból kerül ki.
Ausztria
Infektológusok és virológusok arra figyelmeztettek, hogy a koronavírus elleni védőoltás ellenére idén jóval előbb érte el Ausztriát a negyedik hullám, mint 2020-ban a második, és ha belátható időn belül nem sikerül ellaposítani a járványgörbét, elkerülhetetlen lesz egy újabb zárlat. A lakosság oltakozási hajlandósága pedig egyre csak csökken. Amíg júniusban még nyolcvanezer körül mozgott a napi beadott oltások száma, ez júliusra hatvanezer alá csökkent, augusztusban pedig már csak napi húsz-huszonötezren veszik fel – többnyire a második – oltásukat országosan. Ausztriában eddig 5,2 millió ember kapta meg a koronavírus okozta betegség elleni vakcina mindkét adagját, tehát a lakosságnak mindössze 58 százaléka rendelkezik teljes immunitással.
A médiában élénk társadalmi vita folyik arról, miként lehetne az embereket rávenni az oltásra. A tartományok különféle oltási akciói egyebek között az oltóbuszok, oltóhajó a Dunán, oltakozási lehetőség a bevásárlóközpontokban – egyelőre nem hozták meg a hozzájuk fűzött reményeket. Egyre többen szorgalmazzák, hogy az éjszakai szórakozóhelyeket, illetve a kulturális és sportrendezvényeket csak azok látogathassák, akiket már beoltottak. Ezt a lehetőséget az osztrák kancellár sem zárta ki, amennyiben a járványügyi helyzet tovább romlana.
Végül lássuk mi újság néhány további szomszédunknál
Szlovákiában az SaS és a Hlas pártok üdvözlik és támogatják a szakmai konzílium javaslatát, melynek értelmében 14 napról tíz napra rövidülne le a kötelező karantén időtartama. Az országban jelenleg 105 COVID-gyanús beteget kezelnek kórházban, közülük 80-nál igazolták eddig a COVID-19 betegséget. 16 pácienst ápolnak intenzív osztályon, 11-en szorulnak mesterséges lélegeztetésre.
Horvátországban és Szlovéniában is nőtt az újonnan regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma a múlt héthez képest. Vili Beros horvát egészségügyi miniszter közölte: a kórházban kezelt betegek száma a kétszerese, az intenzív osztályok kezelt betegek száma pedig a háromszorosa a tavaly ilyenkori adatnak. A múlt héthez képest 31 százalékkal nőtt az újonnan azonosított fertőzöttek száma is. Az ECDC Horvátország több régióját is a legszigorúbb, piros besorolás alá helyezte. A tengermellék ugyanakkor továbbra is az enyhébb, narancssárga, azaz kockázatos besorolás alá esik.
A Zeit remek összeállításában vég nélkül lehet a különböző covid-statisztikákat böngészni.
(Kiemelt kép: Dr. Andy Wakeman egy dózis Oxford/AstraZeneca vakcinát készít elő a lichfieldi katedrálisban, amely ideiglenes oltóközpontként szolgált 2021 március 18-án. Oli SCARFF / AFP)
