Negyedik hullám: ha minden így marad, semmi jóra nem számíthatunk

Dr. Ragó Zsuzsanna, a Magyar Orvosi Kamara elnökségi tagjának szervezésében a koronavírus-járvány tapasztalatairól tartottak nemzetközi konferenciát. Az előadássorozat során neves magyar és külföldi szakértők beszéltek többek között a harmadik oltásról, a negyedik hullám várható következményeiről és a vakcinák melletti gyógyszeres kezelések lehetőségeiről is. 

Nyitóbeszédében  Ragó a Washingtoni Egyetem előrejelzésére hivatkozva elmondta, hogyha minden a jelenlegi állapotban marad Magyarországon, a negyedik hullám komoly gondot okozhat az ország számára. Az előrejelzések a jelenlegi átoltottság és a korlátozások mértékének figyelembe vételével készültek. A prognózis szerint a delta variáns gyors terjedése miatt radikálisan emelkedhet az intenzív ellátást igénylők száma. A negyedik hullám következtében 7000 új halálos áldozata lehet a koronavírus-járványnak az elemzők szerint. Dr. Ragó Zsuzsa elmondta, hogy a koronavírus-járvány miatt ellátás nélkül maradt más betegségben szenvedők is áldozataivá válhatnak a járványnak. Az előrejelzés szerint az ellátás hiánya miatt 14 ezer ember halhat meg. Az orvos elmondta, hogy a második hullám idején nyolcezer kórházi ágy is használatban volt, az előrejelzések szerint idén decemberben ez a járvány negyedik hulláma alkalmával elérheti nyolcezer-nyolcszázat is. 

A konferencia egyik fő előadója Prof. Dr. Eli Schwartz volt, aki az izraeli védelmi minisztérium által létrehozott Operatív Törzs vezetője. A nemzetközi hírű professzor beszédében elmondta, hogy Izrael a magas átoltottság ellenére hogyan áll a járvánnyal folytatott küzdelemben. A professzor kiemelte, hogy Izraelben mindenkit Pfizer típusú vakcinával oltottak, ami rövid távon a vírus ellen 95 százalékos védelmet nyújtott. Schwartz szerint Izraelben már június 4-én elkezdődött a járvány negyedik hulláma, és rögtön a vírus delta típusa lett a domináns az országban. A professzor szerint hamar nagy átoltottságot sikerült elérniük, és emiatt a járvány három hónapig teljesen el is tűnt az életükből, de idővel már a kórházban ápoltak hatvan százaléka olyan ember volt, aki már mind a két adagját megkapta a Pfizer vakcinának. Elmondása alapján a klinikai tapasztalok igazolták, hogy a beoltatlanoknál sokkal súlyosabb a fertőzés lefolyása. Hozzátette, hogy a Pfizer béta variáns elleni védelme még száz százalékos volt. A professzor szerint a járvány elleni védekezés során alkalmazni kell az emlékeztető oltásokat, ahogy más oltások esetében is. A szakember egyértelműen támogatta a harmadik oltás beadását. Schwartz beszélt arról is, hogy az Ivermectin nevű gyógyszer alkalmazása a fertőzés korai szakaszában segítséget nyújthat a betegség gyors leküzdésében. 

Dr. Pierre Kory, a Wisconsini Egyetem intenzív osztályának vezetője a koronavírusos járó betegek ellátásával kapcsolatban osztotta meg tapasztalatait. A mestertanár szerint nincs olyan gyógyszer vagy kezelés, ami önmagában jól működne a koronavírus fertőzés ellen. Az orvos azt mondta előadásában, hogy az Ivermectint minél előbb be kell adni a fertőzötteknek. Kory számos példával illusztrálta előadása során, hogy a vizsgálatok során hogyan és miként vált be a gyógyszer tömeges használata. Említve egy mexikóvárosi és indiai államban történt tömeges kezelést is az Ivermectinnel. A mestertanár elmondása szerint mind a két esetben radikálisan csökkent a halálozás és a kórházi ápolásra szorulók száma is gyógyszer használatának eredményeképpen. A doktor úgy látja, hogy a gyógyszer engedélyezését a WHO szándékosan nem tette lehetővé, mert a gyógyszer- és vakcinagyárak érdekeit tartja szem előtt, az emberek helyett. 

A konferencián Dr. Békássy Szabolcs, országos háziorvosi kollegiális vezető beszédében kitért arra, hogy milyen extra feladatokat rótt a magyar háziorvosokra a koronavírus-járvány hullámainak kezelése. A háziorvos szerint alapjaiban változtatta meg az ellátást a járvány. Kijelentette, hogy az ellátási formák is megváltoztak azzal, hogy nem mindig személyesen tudtak a betegek segítségére lenni. Az orvos szerint téves elképzelés az, hogy a járvány ideje alatt a betegforgalom csökkent volna. Elmondása szerint a járvány első hullámának közepe tájékán volt visszaesés. A harmadik hullám tetőzése alkalmával pedig soha nem látott betegforgalommal kellett szembesülniük a háziorvosoknak. Hozzátette, hogy az oltások megszervezése és beadása is extra teherrel járt a háziorvosok számára, mivel felét ők adták be a lassan hatmillió beadott vakcináknak, a többi oltás beadásához pedig  ők irányították az embereket oltópontok felé.

(Kiemelt kép: Egészségügyi dolgozó a Pfizer-Biontech koronavírus elleni vakcinájával olt egy férfit egy mobil klinikán Észak-Izraelben 2021. február 22-én. Fotó: Jalaa Marey / AFP)