Minden harmadik hely bezárhat a bulinegyedben

Király utca, Kazinczy utca, Gozsdu udvar. Bár kiadó/eladó táblából keveset látni, úgy tudjuk, a válság és az elmaradt érdemi segítség miatt a helyek harmada feladta, és még többen kiszállnak, ha nem kapnak támogatást.

2021. április 6., 16:46

Szerző:

Nem kaptak érdemi támogatást, ezért várhatóan a helyek harmada lehúzza a rolót a bulinegyedben - tudtuk meg a terepet jól ismerő piaci szereplőtől.

Az egykori zsidónegyedben, ami 2019-re a budapesti éjszakai élet központjává vált, kevesebb mint 1 négyzetkilométeren több, mint 500 vendéglátóegység működött nemrég, és az odacsábított külföldiek az egész városban meghatározó forgalmat generáltak - mondta Német G. Dániel, a bulinegyed szóvivője.

Szerinte az üzletek több mint 50 százaléka nem fog tudni újraindulni jelentős normatív támogatás nélkül.

„Nehéz egyelőre okosat mondani, hiszen még nem látszik tisztán mikortól lehet számítani a közösségi helyeink vagy reptereink nyitására. Ami már most látszik, hogy nagyon sok üzlet eladósorba került. A Wesselényi utcában 100 méteren belül két menő divatmárkaüzlet pár hónap alatt vált ugyanolyan kínai vegyesbolttá. Az a pletyka, hogy kézpénzben vették meg az üzlethelységeket. Remélem, hogy a Kazinczy, a Madách tér és a Gozsdu udvar atmoszférája megmarad, de az biztos hogy nagyon más lesz a jövő bulinegyede” - fogalmazott.

Németh G. Dániel elmondta, hogy bár az állami bértámogatások rendszere papíron létezik, a valóságban a vállalkozók zárvatartása alatt keletkezett adóterhek fizetésére se volt elég, nem beszélve a bérleti díjakrol vagy rezsiköltségekről. Nulla forint bevételből lehetetlen fenntartani egy vállalkozást, több hónapon át. Az újraindulást segítő ingyenhitelt kevésnek tartja, úgy, hogy nem lehet tudni, mikor nyitnak a helyek és az országhatárok. Egy példát említett: a Szimpla Kert 2020-as bevétele 96 százalékkal csökkent az előző évhez képest, aminek következtében november óta csak a 15 százalékát tudta megtartani munkavállalóinak, ami az ágazati összehasonlításban egy nagyon pozitív példa szerinte.

A szóvivő elmondta, nagyon fontos lenne, hogy minél hamarabb elinduljanak minden érdekelt fél részvételével azok a beszélgetések, amik szigorítások helyett a jövőről és a kerületi turisztikai-vendéglátó szektor megmenteséréről kell szóljanak.

Kifogásolta, hogy az önkormányzat kiszámlázta a teraszdíjakat akkor is, amikor zárva tartottak. A határozatokban egy csökkentett, 100 forint/nap/négyzetméter tarifa szerepel, ami a szokásos díj körülbelül 30 százaléka. Szerinte ez csak elsőre nem tűnik soknak, de a helyzetet tekintve teljesen indokolatlan sarc. Kiszámolta, hogy ha a november 11-étől március 31-éig elszámolt 141 napot nézik, akkor már egy kisebb, 20 négyzetméteres terasz esetén is 282 ezer forintról van szó, ami viszonylag nagy költség egy olyan szolgáltatásért, amit nem vesznek igénybe, az egyébként is csőd szélén egyensúlyozó vállalkozások - mondta Németh G. Dániel.

Sétánk alatt megszámoltuk, hogy hány vendéglátóhely van nyitva a szórakozónegyed kellős közepén. A Király utcában található 28 vendéglátóhelyből 18 zárva. A Király utcával merőleges Kazinczy utca is teljesen kihalt. Bár az éttermek és kocsmák zárva vannak, azonban a jelek szerint csupán egyetlen szórakozóhelyről mond le a tulajdonosa, a Ziccer – Trollfoci Sport Pub homlokzatán virít egyedül a kiadó tábla.

A Kazinczy utcában a 39 vendéglátóhelyből mindössze 7 van nyitva, ahonnan elvitelre szállítanak ki ételt. Ugyanígy körülnéztünk a Gozsdu udvarban is, ahol csupán 4 étterem van nyitva az általunk összeszámlált 37 helyből.

 

Nem a klasszikus VII. kerületi bulinegyedben, hanem néhány utcával távolabb várja vendégeit jobb napokon a Három Holló Kávéház, amely szintén zárva van jelenleg. Az egyik vezetője, Krausz Bence elmondta, hogy tavaly novemberben, a korlátozó intézkedések bevezetésekor köszöntek el a vendégektől. Egyetlen percre se merült fel a vezetőségben, hogy végleg bezárnak, ennél sokkal nagyobb a kulturális küldetéstudatuk.

„Tavaly márciusban bezártunk, valamivel a kormányrendelet előtt. Szeptembertől októberig azonban kinyitottunk, novembertől pedig részletes tervet tettünk le az asztalra, hogy miként tudnánk tovább működni. Szakítottunk a folyamatos nyitvatartással, ehelyett egyrészt a kis létszámú rendezvényekben gondolkodtunk, másrészt közösségi munkahelyet, coworking irodát hoztunk létre, ahol kellő távolságtartással létesültek volna az egymástól elszigetelt munkaállomások.” – mesélte. A vendéglátóhelyek általános bezárásáról szóló kormányrendelet miatt a működési modell nem tudott érdemben kibontakozni - tette hozzá.

A kávéház frontjánál egy Főtáv-építkezés zajlott nyáron, ezért azok a hónapok is kiestek. A Három Holló abban a szerencsés helyzetben van, hogy meg tudott állapodni az épület fenntartójával, a Piaristákkal - mondja Krausz Bence. „Megállapodtunk abban, hogy rugalmasabban kezelik a beérkező költségeket. Mi eleve kedvezőbb feltételekkel béreljük a Piaristáktól a helyiséget, cserébe a három évvel ezelőtti nyitáskor mi végeztük el a közművesítést, az aljzat betonozását és számos egyéb munkálatot. Most nagyon nagy bajban volnánk, ha nem lett volna együttműködő a Piarista rend” - fogalmazott.

Mint mondta, az eredetileg 15 emberből álló személyzettől tavaly márciusban néhány hónapra el kellett búcsúzniuk. Máig tartják egymással a kapcsolatot, van, aki el tudott helyezkedni, de van, aki nem. Emiatt bértámogatást se vettek igénybe, mert mire bevezették, már megváltak az alkalmazottaktól.

Az állami támogatások közül az adófizetési moratóriummal éltek, és az is segítség volt, hogy nem kellett járulékokat fizetniük. „Mi nem próbálkoztunk meg a házhozszállítással, mert elsősorban kulturális helyszínként és kávéházként tart számon a közönségünk. Bár nagyon bízunk a nyári újranyitásban, meglátásunk szerint a teljeskörű működés legkorábban szeptembertől lesz reális” – mondta a Három Holló egyik tulajdonosa.

(Fotó: 168.hu | Merész Márton)

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.