Közjószág, asszonyság, libernyák - ismét felszólaltak Orbán Viktor szóválasztása miatt
A péntek reggeli rádióinterjúban nevezte közjószágnak a gyermekeket a miniszterelnök.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában a magyar demográfiai helyzet is szóba került. A miniszterelnök elmondta, szerinte itthon nő a gyermekvállalási kedv, és állást foglalt arra vonatkozóan is, hogy a kormánynak szabad-e különbséget tennie arról, hogy a több gyerek jobb, mint az egy gyerek.
“A gyermek egy közjószág is, azon kívül, hogy saját személyes boldogsága minden szülőnek, egy érték. Akik ilyen életformát vállalnak, azokat támogatjuk”
- mondta a miniszterelnök.
A “közjószág” szóhasználat viszont sokaknál kiverte a biztosítékot. Az Emberiség Erejével nevű civil szervezet egy közleményt is megfogalmazott. Szerintük a kijelentés ismét bizonyítja, hogy mennyire fontos lenne az emberi jogi nevelés azért,“hogy a jövőben olyan döntéshozóink legyenek, akik nem fogalmaznak meg nyíltan dehumanizáló véleményt, akár tudatlanságból, akár nemtörődömségből”.
“Értjük, hogy valószínűleg arról van szó, hogy milyen fontos értéket jelentenek a jelenlegi hatalomnak a gyerekek, éppen ezért is fontos lenne, hogy ez szavak és cselekedetek szintjén is megjelenjen. Fontos lenne, hogy valóban a gyermekek érdekei szerint működjenek az állami rendszerek, ha nem az iskolai szegregációt erősítenék, ha nem leszállítanák a tankötelezettség meg a büntethetőség korhatárát, ha könnyítenék az örökbefogadást és a többi” - írták, és a közlemény végén megjegyzik: “A szó veszélyes fegyver, ezért egy miniszterelnöknek különösen csínján kell velük bánni!”.
A civil szervezet tanácsa kicsit későn jött, hiszen a magyar miniszterelnök nem először került kellemetlen helyzetbe a nem túl szerencsés szóhasználata miatt. Korábban Karikó Katalint, a BioNTech alelnökét nevezte “asszonyságnak” egy interjúban. A kifejezést sokan dehonesztálónak találták, és végül még Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke is megszólalt miatta. Az RTL-nek azt mondta, hogy Orbán Viktor azért hívta asszonyságnak Karikót, mert „uraságnak mégsem nevezheti”.
Hasonló cipőben volt a miniszterelnök tavaly júliusban is, mikor szintén a Kossuth Rádióban adott interjújában “libernyákozott”.
„Magyarországnak, nekem személyesen szerencsém van, mert én voltam katona, a fél életemet edzőtáborokban és öltözőkben töltöttem el. És nem vagyok a régi, de néhány ilyen libernyákot, akikkel vitatkoznom kellett, azokat azért még elviszem a hátamon. Tehát a fizikai megterhelését a tárgyalásoknak azt én az átlagosnál jobban bírom is meg bírtam is” - mondta akkor.
A “libernyák” szóhasználat ellen még Kálmán László magyar nyelvész is felszólalt - írta a 444. „A nyelvhasználat egyik funkciója a csoport-hovatartozás jelölése. Mindig van egy csomó kifejezés, szerkezet, ami kisebb-nagyobb csoportok beszédére jellemző, a használatával odatartozónak tudjuk magunkat feltüntetni (az öltözködésben szintén megfigyelhető ugyanez a jelenség).”
Példaként említette meg, hogy: „Amerikában a »Nigger« szó nem véletlenül lett annak idején szalonképtelen, hanem azért, mert a legdurvább rasszisták használták a legnagyobb megvetéssel, ezért fehér ember szájából automatikusan a velük való azonosulást fejezte ki.”
„Talán már kevesen emlékeznek, hogy a »libernyák« szó első közismertté vált előfordulása abból a listából származik, amit a HÖK-ösök állítottak össze, talán egy gólyatáboron részt vevő diákok kategorizálására. Azóta a nyilvánosság előtt kifejezetten náci hajlamú megszólalók használták, a legnagyobb megvetés kifejezésére, a liberálisok elleni nagyon durva uszításra.”
Kálmán le is vonta a konklúziót a libernyákozással kapcsolatban: „Ha egy miniszterelnök ezt a szót használja, akár tudatosan, akár csak kicsúszik a száján, akkor ezzel a csoporttal azonosul. Nem én azonosítom velük, hanem ő magát. Az »elemzők« beszélhetnek populizmusról, autokratikus hajlamokról, nacionalizmusról, maffiaállamról vagy akármiről, ő maga ezennel a csőcselék legaljába sorolta be magát.”
Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs
