Hazatérnek a rókák

Düsseldorf városa visszaad az örökösöknek egy legalább 14 millió eurót érő festményt, Franz Marc Rókák című képét, amelyet a nácik által üldözött tulajdonosa külföldre menekülve adott el.

2021. április 29., 20:50

Szerző:

A városi tanács csütörtökön egyhangúlag szavazta meg Franz Marc expresszionista festő Rókák című 1913-as festményének visszaadását az örökösöknek. A kubista remekmű jelenleg a düsseldorfi Kunstpalast múzeum egyik legjelentősebb műkincse.

Az egykori tulajdonost, Kurt Grawi zsidó üzletembert a nácik hatalomra jutása után üldözték, 1938-ban egy ideig a sachsenhauseni koncentrációs táborban raboskodott. 1939-ben sikerült Chilébe menekülnie, 1940-ben New Yorkban adta el az értékes festményt, amely 1962-ben ajándékként került a düsseldorfi városi művészeti múzeumba.

Heves viták előzték meg a kép visszaszolgáltatásról hozott döntést, mert a festményt szokatlan módon a nácik fennhatóságán kívül, már Grawi emigrálása után bocsátották áruba. A restitúciós tanácsadó bizottság állásfoglalása szerint azonban a képet vissza kell adni az örökösöknek, mert az 1940-es eladás „egyenes következménye" volt annak, hogy tulajdonosát a nácik lágerbe zárták, ami miatt ő később külföldre menekült.

A testület szerint Grawi nem adta volna el a festményt, ha a nácik nem üldözték volna. A műgyűjtő mindig is hangoztatta, hogy a kép eladásából származó bevétel tette lehetővé családja számára a kivándorlást – érvelt a bizottság.

Düsseldorf városa viszont azzal érvelt, hogy a festmény 1939 májusától a nácik fennhatóságán kívül volt, a család pedig az 1940-es eladás időpontjában már Dél-Amerikában tartózkodott. Hivatkoztak arra is, hogy az üzletember felesége a háború után kérte ugyan az elszenvedett anyagi károk megtérítését, de magára a festményre nem tartott igényt.

A háború idején elrabolt műkincsek ügyével foglalkozó szakértők attól tartanak, hogy a Grawi-ügyben hozott döntés megváltoztatja az eddigi restitúciós kritériumokat, és precedenst teremt arra, hogy külföldön eladott kulturális javakat is visszaköveteljenek egykori tulajdonosaik vagy örököseik.

(Kiemelt képünk: Wikimedia Commons)

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.