Duda Ernő: Ha igaz, hogy már vizsgálják itthon a kínai vakcina hatékonyságát, az egy nagyon jó hír

A professzor szerint az oltások variálhatók egymással, és jó dolognak tartja, hogy kiderülnek a vakcinák esetleges mellékhatásai, ez ugyanis azt jelzi, hogy a gyártók és a hatóságok figyelik azok hatását.

2021. április 14., 10:55

Szerző:

Jó hír, hogy kitudódnak a különböző vakcinák mellékhatásai, ugyanis ez azt jelenti, hogy a gyártók és a hatóságok is figyelemmel követik azok eredményeit – jelentette ki id. Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem professzora a 168 oldalán futó KeljfelJancsi című műsorban.

A professzor szerint nincsen immunológiai jelentősége annak, hogy a két oltás beadása között mennyi idő telik el, azonban amíg az illető meg nem kapja a másodikat, jobban kell vigyáznia magára. Véleménye szerint az első oltás után minimum 14 nap, maximum 3 hónap telhet el addig, amíg az emlékeztető oltást beadják. Az immunológus professzor megerősítette korábbi kijelentését is, miszerint az oltások variálhatók egymással, sőt hozzátette: immunológiai szempontból ez még jobb is lenne, azonban megjegyezte: a gyártócégek komoly vizsgálatok nélkül nem fognak felelősséget vállalni az esetleges komplikációkért, ezért erről csak elméleti szinten lehet beszélni. 

Duda Ernő kiemelte: tudomása szerint elindultak már a kísérletek, hogy az AstraZeneca és a Szputnyik oltását kombinálják. Ez azért is lenne fontos, mert az oltások két különböző vektort használnak: az első immunizálás során a vektor ellen is kialakul egy védettség, ami gátolja a második oltás hatását. 

A professzor szerint érthető az emberek vakcinákkal kapcsolatos bizonytalansága, ugyanis az azokról elhangzó információknak csupán töredéke származik kutatóktól, sok az önjelölt szakértői vélemény. „Az is egy laposföldhívő hülyeség, hogy egy kínai laborban állították elő a koronavírust. Több millió tudós megcáfolta már, mégis újra és újra felüti a fejét a híradásokban” – mondta. 

Az AstraZeneca és a Janssen vakcinákkal kapcsolatos, vérrögképződésről szóló hírek Duda szerint azt jelzik, hogy a szakemberek lekövetik a vakcinák útját, ami jó hír. A tömeges felhasználás ugyanis egy negyedik körös klinikai vizsgálatnak is megfeleltethető, így mindenképp ki fognak derülni olyan mellékhatások, amelyek kisebb csoportoknál még nem jelentkeztek. Szerinte ez a követés leginkább az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott vakcinák esetében áll fenn, az oltás szüneteltetése pedig szakmai ajánlásra történik.

Sarkadi Balázs biokémikus felvetette, hogy a kínai vakcinával oltottak immunitását sürgősen tesztelni kellene, amellyel Duda Ernő professzor is egyetért. Fiala János a műsorban arról is beszámolt, hogy egy ismerősét felkérték arra, hogy egy ilyen vizsgálat alanya legyen, amelyre Duda úgy reagált: ha ez igaz, az egy nagyon jó kezdeményezés, ám ahhoz, hogy egy ilyen teszt reprezentatív legyen, több ezer alanyra van szükség.

Mindazonáltal megjegyezte: van információja olyan betegekről, akiknek az esetében két Sinopharmmal történt oltás után nem alakult ki semmifajta védettség vagy immunválasz.

A Szegedi Tudományegyetem professzora szerint minél több ember van megfertőződve, annál több a variáns jelenhet meg, ez pedig azt eredményezheti, hogy még a variánsok is küzdhetnek egymással, ugyanis ahova a brit variáns be tud törni, oda a dél-afrikai már nem képes. Szerinte felesleges nyájimmunitásról beszélni, ugyanis most nem az van napirenden. Szerinte az, hogy hárommillió embert már beoltottak, az nem azt jelenti, hogy ennyi az immunisak száma. Álláspontja szerint az a kb. 1,1 millió ember, aki már mindkét oltást megkapta - feltételezve hogy minden oltóanyag teljes védettséget ad - már védettnek tekinthető, valamint az nagyjából 2 millió ember is, aki az elmúlt 3-4 hónapban átesett a fertőzésen. Az egy oltással rendelkező, vagy a régen megfertőződött ember nem számít védettnek - mondta. 

A nyitás megkezdése ügyében hangsúlyozta: fontos figyelembe venni a vírus terjedése mellett az emberek lelki állapotát is. Szerinte ugyanis Japánban egy hónap alatt többen lettek öngyilkosok, mint amennyit a vírus elvitt egy teljes év alatt – ez is megmutatja, hogy az ember egy csoportos lény, akinek igénye van a társaságra, ennek megvonása pedig könnyedén tömegstresszt okozhat az emberekben. 

Az immunológus hangsúlyozta: fontos, hogy mindenki beoltassa magát, ezt pedig különböző motivációkkal elő is lehet segíteni. Elmondása szerint Izraelben például sörrel és pizzával, az USA-ban pedig fánkkal motiválják az oltakozni vágyókat. A professzor szerint amennyiben a Momentum javaslatára, mindenki kapna 100 ezer forintot az oltásra való regisztrációért, biztos, hogy rengetegen jelentkeznének. 

Minden nyitás után egy tetőzéssel kell számolni, ugyanis ez egy olyan csiki-csuki, amivel csak azok az országok tudnak jól bánni, ahol a lakosság asszisztál ahhoz, hogy egy rövid, de nagyon durva bezártsággal a járvány kiterjedését megakadályozzák – mondta Duda. A professzor azt is felvetette, hogy az egyes, főleg szomszédos EU-s tagállamoknak össze kéne hangolniuk a nyitást.

A WHO tavalyi ajánlása alapján Duda Ernő szerint annyi tesztet kéne végezni, hogy azok pozitivitási aránya 5 százalék alatt legyen, azonban Magyarországon ezt még sosem sikerült elérni - mondta. Megjegyezte, a hazai átlag 15-30 százalék között alakul, ami azt jelenti, hogy leginkább csak a betegeket tesztelik. Kijelentette: emiatt sok lehet a tünetmentes hordozó, ám pontos számot ezzel kapcsolatban nem lehet tudni.

Szintén a napokban tett javaslatot arra a WHO, hogy az élő vadonélő emlősök piaci árusítását korlátozzák. Duda szerint ez egy fontos lépés lenne a jövőbeni járványok megelőzése érdekében, és még azt is el tudja képzelni, hogy a kínai rezsim ezt meglépje. Az afrikai országokban ez azonban már nehezebben megvalósítható, ugyanis ott nincsen táplálék, amivel helyettesíteni lehetne ezeket – mondta az immunológus professzor. 

(Kiemelt kép: 168.hu | Merész Márton)

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.

A Závecz közvélemény-kutatása szerint Magyar Péter pártjának EP-listája a kutatás első felében jelentősen megelőzött minden ellenzéki pártot a DK–MSZP–Párbeszéd kivételével, így a harmadik helyen szerepel a rangsorban. A teljes lakosság 11%-a, a biztos szavazók 14%-a voksolna rá.